Automatization future

How far away are we?

Humans vs Robots – Are YOU Becoming Obsolete?

So I guess Skynet could be coming soon…

Collaboration with robots in creative fields: Taryn Southern on Collaborating with Robots | TNW Conference 2017

An older but still relevant explanation: Humans Need Not Apply

“Unemployable trough no fault of their own.”

Another good compilation:
The Rise of the Machines – Why Automation is Different this Time

And some other videos:
The last job on Earth: imagining a fully automated world | Guardian Animations

How To Make A Living When Robots Take Our Jobs

Google’s Deep Mind Explained! – Self Learning A.I.

 

Some Update: Food

Eredetileg ezt is az előző bejegyzéshez akartam írni, de az túl hosszúra sikeredett, ezért inkább két részre osztottam.
Twitteren érkezett ez a link: Kraft Confesses: “We Use Genetically Engineered Bovine Growth Hormone” amiben a mesterséges hormon kezelt tehéntejrÅ‘l írnak. Sajnos lassan javul a helyzet, pedig errÅ‘l már a 2003-as The Corporation filmben is beszéltek…

A legdühítőbb nem a hormon kezelt tej, vagy a Monsanto által előállított és hirdetett hormonkészítmény (és egyéb génkezelt szarok), hanem az a hatalmas erőfeszítés amit ennek az eltitkolására fordítanak.
Ott kezdődik hogy politikusokon keresztül olyan törvényeket hozattak, hogy ne legyen kötelező feltüntetni hogy génmódosított összetevőket tartalmaz az élelmiszer.
1/ A legtöbb vásárló meg se nézi mi van a csomagolásra írva, 2/ attól a vásárlótól is elveszik a tájékozódás jogát akit érdekelne hogy mit rak a testébe.
Most már ott tart a dolog, hogy ha valaki ráírja, hogy az ő terméke nem tartalmaz génkezelt összetevőket, nem hormonokkal kezelt tehenektől származik a tej, akkor azt beperelik. Are you fuking kidding me! Tehát most már a tényszerű igazság közlése is törvénytelen? Mi a f@sz folyik itt?!
Ez valahol ott kezdÅ‘dött amikor egy bírósággal kimondatta a Fox News TV csatorna, hogy szándékosan hazugság állítása hír csatornán nem törvénytelen. Köszönjük szépen, akasszátok fel magatokat…

A felügyelőbizottságba a saját embereiket állították, és a tanulmányokat elferdítették, meghamisították, vagy nem végeztek elég kimerítő kutatást ami már egy másik dolog. Ha ezt egy ember csinálja, akkor ezért már hanyagságból elkövetett kár okozásért már valószínűleg börtönbe zárták volna.
Amikor mások elÅ‘jöttek kutatási eredményekkel, amik bizonyították a káros hatásait, kapcsolatot bizonyos rák fajták kialakulásaival, az után is próbálták eladni terméküket, és ezeket a tanulmányokat elnyomni. Egy errÅ‘l készült Fox riportot meg is akadályoztak, és az újságírókat kirúgatták… Ez már szándékos emberi veszélyeztetés vagy még súlyosabb, és valószínűleg amit legjobb esetben is csak remélhetünk hogy betiltják ezt a mérget, de börtönbe, kártérítésre nem fog sor kerülni.
Ez a baj a szabad piacgazdasággal…

A másik “kedvenc” Monsanto-s történetem, hogy a génmódosított növényüket leszabadalmaztatták, ezután ha valaki ilyet vet és a termést felhasználva a saját magjait veti el, akkor megbüntetik. De ez még semmi, ha az egyik paraszt földjérÅ‘l a szél átfújja egy másik földjére (vagy a méhek beporzásnál átviszik a genetikai anyagot) akkor azt is beperelik, és a szerencsétlennek kell bíróságra járnia és megpróbálni bebizonyítani, hogy nem Å‘ lopta… és a végén mivel a hosszú pereskedés költségeit nem tudná állni meg kell egyeznie a szerencsétlennek a Monsanto-val… A helyett hogy a földműves perelné be a Monsanto-t, hogy az beszennyezte a földjét a génkezelt szarjaival!

Na itt van még egy link aztán megyek aludni…
http://www.responsibletechnology.org/

Javaslom még Food inc filmet megnézni, jó ha tudjuk mit eszünk…

Some Update: Korszellem

Zeitgeist: Moving Forward is out! Watch It!
http://zeitgeistmovie.com/
http://www.zeitgeistmovingforward.com/
Január óta elérhető, letölthető a 3. Korszellem film a fenti linkeken. Nézzétek meg!
Egyes részei már korábban is megtekinthetÅ‘k voltak, mint például az ipar folyamatos szemét termelési igényérÅ‘l. Vagyis az ipar azon szükségletérÅ‘l van szó, hogy az emberek folyamatosan fogyasszanak, és mindenbÅ‘l újat kelljen venni rövid idÅ‘n belül. Sok mérnöknek ma a feladata az “élettartam tervezés”, vagyis hogy egy bizonyos idÅ‘ után nagy bizonyossággal meghibásodjon használhatatlanná váljon a termék. És persze mindez úgy hogy a termékek nem újrahasznosíthatóságra vannak tervezve, tehát legtöbb esetben ezek mind mennek a szeméttelepre…
Közben fogynak a Föld nyersanyag készletei…

A Youtubeon nemrég láttam egy sorozatot aminek az egyik része a palackozott vizekről szól, hogy mennyivel többet fizetünk egy olyan termékért amit megkaphatnánk szinte ingyen a saját lakásunkban. Nem minden ásványvíz jobb mint a csapvíz. Sokkal több energiába kerül a szállítása (nekünk is, meg a kereskedelemnek is) és sokkal jobban megterheli a környezetet. (szállítás, csomagolás mind kőolaj fogyasztás)
És hol vannak a visszaváltható PET palackok, üvegek?…

A pénzt mint egyedi motivációs erÅ‘t a Korszellemben is megkérdÅ‘jelezik, mint az egyik RSA Animate videóban ‘Mi motivál minket’ vagy valami hasonló címmel.

Felmerül az emberi szabadság kontra szabad piac/kereskedelem kérdése is. Sokszor megtévesztÅ‘ az elnevezés, ha csak a szavakra koncentrálnak, és nem gondolkodunk el mit is jelentenek, mi zajlik a háttérben. A free market capitalism “játékban” részt vevÅ‘ cégek (vagyis minden non profit) folyamatosan versenyeznek a fogyasztókért, és felelÅ‘sséggel tartoznak a befektetÅ‘iknek, ami azt jelenti hogy kötelességük a lehetÅ‘ legtöbb pénzt megszerezni amit lehet. A profit maximalizálás folyamatában pedig nem szerepelnek erkölcsi, etikai kérdések, hogy vajon helyes-e valamit csinálni. Ha olcsóbb például a büntetést, vagy néhány per költségét kifizetni mint kijavítani a problémát, nem beszennyezni a környezetünket amiben élünk, akkor a játékszabályok szerint a vállalat azt fogja tenni. A vállalatok mint jogi személyek, egy pszichiátriai szempontok szerint egy pszichopatára hasonlít. [The Corporation]
Beszennyezik a levegÅ‘t, vizeinket, megmérgeznek minket… A tiszta levegÅ‘ben, vízben nincs pénz. A levegÅ‘, víz megtisztításában már igen. Ugyanígy az egészségben sincs. Ha valaki egészséges akkor nem kell fizetnie senkinek, egyetlen cég se profitál belÅ‘le. A betegségek kezelésében viszont rengeteg pénz van. megismétlem a kezelésében, és nem a gyógyításában! A gyógyszercégeknek az élet hosszig tartó kezelés hozza a legtöbb pénzt, és nem az ha egy hét alatt kigyógyítanak valamibÅ‘l. A környezet szennyezés pedig jelentÅ‘sen hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához… Az egészség megóvásból lehet egy kis hasznot húzni, de nem ez hozza a maximális profitot…
Sidenote: Már egy ideje problémát jelent hogy a vizeinkben szaporodnak a hormonok aminek egy része a fogamzásgátlók használatából ered, és ezek bekerülnek az ivóvízbe. Kutatók ezt tartják a növekvő meddőség egyik okának.

Tovább rontja a helyzetet hogy mint jogi személy egyre több jogot szereznek a cégek, miközben felelÅ‘sségük alig akad, számon-kérhetÅ‘ségük korlátozott. Sokszor több joguk is van mint a természetes személyeknek. Próbáljatok ti állami mentÅ‘csomagot kérni, vagy bizonyos pályázatokat megnyerni, adókedvezményeket kialkudni… [A The Daily show-ban csináltak is errÅ‘l egy részt]
Sajnos a cégek csak a rövid távú önös érdekeiket tartják szem elÅ‘tt, ez nem véletlen, nem csak az “Å‘” hibájuk, ez így van megtervezve. A társadalmi hatásokat, következményeket nem veszik, tudják figyelembe venni. Amikor a profit maximalizálás érdekében az embereket / munkavállalókat lecserélik robotokra (mert nem kell bért, egészségbiztosítást fizetni, nem lesz beteg, nem megy szülési szabadságra….), nem veszik figyelembe hogy emberek válnak munkanélkülivé, akik ezután nem tudják megfizetni hogy ilyen termékeket vegyenek. Ennek a határhelyzete ugyebár az amikor mindent robotok fognak gyártani, de akkor ki fogja megvenni azt amit gyártanak?
Az emberek rá vannak kényszerítve hogy dolgozzanak, azért hogy megélhessenek, és ahogy a termelésbe egyre kevesebb dolgozóra van szükség, új munkahelyeket kell feltalálni. (A modern kor rabszolgái) Az a gyanúm, hogy pont ezért van ez a sok bürokrácia, hogy (felesleges) munkával lássanak el embereket, csak azért hogy valahol dolgozhassanak. A másik, hogy ahogy a nagy üzletláncokat elnézem bÅ‘ven van élelmiszer ahhoz, hogy valószínűleg az egész Föld (de legalábbis Magyarország) lakosságát ellássuk alapvetÅ‘ élelmezés szükségletük szintjén. Folyamatosan járnak le a szabatossági idÅ‘k, és dobják ki, miközben az emberek éheznek…
A Nerdist Podcastban (valahol a 15. környékén) beszélgettek is arról, hogy néhány film stúdió olyan fiatal rendezÅ‘ket keres akiknek kevés pénzük van, és így a megélhetésük teljesen a munkájuktól függ. Ugyanis olyan embereket akarnak akiket jól tudnak irányítani, és magukhoz tudnak láncolni. És itt nem kifejezetten arról van szó, hogy olcsó munkaerÅ‘t akarnak. Az állásinterjú meg valahogy így megy: “Mennyire vagy elkeseredett? Eléggé nélkülözhetetlen a megélhetésedhez ez a munka hogy mindent megcsinálj amit akarunk?”

Amit még itt meg akartam említeni a paradox of choice könyv/elÅ‘adás, mi szerint a túl sok választási lehetÅ‘ség a túl nagy szabadság nem vezet jobb közérzethez, épp ellenkezÅ‘leg…

Oktatás

Ma a parlamenti közvetítésben felmerült, hogy az érettségin miért csak 3.5 körüli az átlag.
Egyrészt számomra semmit sem mond a 3.5, mert az nem feltétlen jellemzi a tudásszintet.
A követelmények csökkentésével, növelésésvel is lehet változtatni. KövetkezÅ‘ problémém, hogy tendenciákat kell figyelni legalább 10 évre visszamenÅ‘leg, idÅ‘beli alakulást, grafikonokat. Ezt szinte mindenhol elspórolják, csak azt mondják, hogy ennyi millió, vagy annyi milliárd…
Figyelembe kéne venni az érettségizettek számát, a rendszert, hogy alakult a tananyag az egyes országohoz és a tudományos felfedezésekhez a tudományok fejlődéséhez képest.
Egy másik dolog ami kicsit furcsa, és már trendnek tűnik amerikában, hogy az emberek nem értik mit is jelent az átlag. Illúziójuk van egy kicsit, mindenki azt szeretné ha a gyermeke átlagon felüli lenne mindenben, és amikor kiderül, hogy ez nincs így azt nem fogadják el. Ez a eset is erre emlékeztetett egy kicsit. Mit is jelent a 3-as osztályzat, “közepes”. Nálam a közepes az valahol az átlag, mint számtani közép fogalmát juttatja eszembe. Akkor miért is probléma hogy a közepes és a jó közötti az átlag? Minek kéne lennie?
Az emberek és a gyerekek sem egyformák, vannak akik ebben, vannak akik abban jóbbak a többieknél. Az osztályzás valahol a differenciálás eszköze. Tudom, hogy mindenki jelest szeretne, de akkor mi értelme az egésznek ha mindenki 5-ost kap. FÅ‘leg hogy az érettségi mégiscsak az éretté, nagykorúvá, felnÅ‘tté vállás küszöbén található. Mégis mikor mondjuk meg a gyereknek hogy hol is helyezkedik el a többiekhez képest. A munkáltatók mi alapján válasszanak majd….

Igazából ez az egész egy kicsit műbalhénak tűnik. Az igazi probléma ennél sokkal méllyebben van. Szeretném látni, hogy leül a szakma a politikával és kidolgoznak legalább 90%-os egyetértéssel egy minimum 12 éves stratégiai tervet az oktatásban. Ennél rövidebb idő alatt nem mérhető, és tervezésnél is fontos, hogy általánoos iskolától középiskoláig ne változtatgassák a rendszert 4 évente.
Persze a gazdaság más területein is szükség lenne egy irányra ami kijelölné Magyarország jövÅ‘jét. Az sem állapot, hgy éente, sÅ‘t egy éven belül többszök módosítják az adózás rendszerét, ellehetetlenítve a tervezést. Egyébként is a gyors profit és ehhez igazodó adórendszerben nehezen jönnek létre lassan megtérülÅ‘ beruházások, mint például villamos erÅ‘művek, zöld energia. Vannak dolgok amiket igazán csak az állam, vagy több állam tud létrehozni. Mijen jó volna ha tisztáb lenne e levegÅ‘, egészségesebbek lennének az emberek… amit elÅ‘segítene a környezetbarát fejlesztések amik csak az anyagi oldalát nézve nem térülne meg 5 éven belül…
Na vissza az oktatáshoz, szerintem a médiatörvény-t is módosítani kellene. Régebben voltak jó oktató műsorok, mint például a Repeta. Azóta a csatorna választék jelentÅ‘sen bÅ‘vült, de nem hogy részaraányosan nem nÅ‘tt az ilyen jellegÅ‘ műsorok száma, hanem megszűntek. Egyik ötletem: be lehetne vezetni, hogy 5-tÅ‘l 7-ig minden csatornán csak kotató műsorok mehetnének. Persze ezek drágábbak mint sok agyatlan műsor. Az isz szomorú, hogy az ismeretterjesztÅ‘ csatornáknak nincs földi sugárzású változata, és kábeltévén sosem találhatók meg az alap csomagokban, csak a drágábbakban…
Nem lehet csak a médiát okolni, ha a társadalomban nincs meg a tudás erkölcsi megbecsülése. Az azért nem tejesen igaz, hogy a szolgáltatók azt adják amire a nézőknek igényük van, de van benne valami. Az igazi célkitűzésüket a még nézhető és olcsó jobban jellemezheti. Sok mindenre vssza lehet vezetni, de sajnos a szorgalmas munka, tanulás nincs megbecsülve. A tanárképzőre nem a legjobbak jelentkeznek, innentől sem a szülők sem a tanulők nem néznek fel rájuk, nem ők a példaképeik.
A TV-ben tanulmányi versenyekről, tudományos diákköri munkákról szinte szó sem esik. Helyette korrupcsiós botrányok, csalók álnak a reflektorfényben. És az az ifjú aki ezen nevelkedik nehezen választ jó mintaképet. Az egyik legbühítőbb a BKV 100 milliós végkielégítési botránya. Egy havi 100 ezer forintos keresetű 100 évig kellene hogy ezért dolgozzon. Nem csoda ha nem a nehéz tanulást és kemény munkát választják a fiatalok. Ilyen dotrányokkal tehetséges fiatalok generációit lehet elveszíeni a társadalmila hasznos munkavágzésből.

A munka becsülete vs. adó

Többek, sőt valószínűleg mindenki által elfogadott, hogy az ország morális, erkölcsi válságban van.

Ennek sok oka és következménye van. Hogy melyik mi, az ok-okozat összefüggés megállapítása nem olyan egyszerű. A megoldás pedig gordiuszi csomónak látszik.

Sok baj van, hogy lopnak, tisztességtelen jövedelmekre tesznek szert a vezetÅ‘ink (politikusok, BKV, MÁV, pénzügyi szektor, bankok, brókerek, egyéb gazdasági szervezetek, közalkalmazotti korrupció… ). A munka becsülete ma már rossz viccnek számít. A becsületes munkával történÅ‘ meggazdagodás lehetetlennek látszik. A becsületes munkával jövedelmet szerzÅ‘t kiröhögik, sajnálják, de csak ritkán tisztelik.

A tanárok (akik a jövő nemzedékét oktatják) nincsenek megbecsülve, nem tisztelik őket, a gyerekeknek néha több joguk van mint a tanároknak. Ez persze kölcsönös, hisz ma nem a legjobb tanulók mennek tanároknak, így gyakran nehéz felnézni rájuk, mint követendő példára.

A cigány kérdést bele se keverem, megvan az utálat alapja, nekem személyes gyerekkori elfogulatlan tapasztalataim vannak a kérdésről, viszont vannak rendes emberek köztük is akik inkább dolgoz(ná)nak mint hogy kéregessenek, lopjanak. Sokszor még bennük is nagyobb a becsület mint vezető politikusainkban. A másik, hogy van egy olyan érzésem, hogy ez a helyzet mesterségesen felfújt, uszított, az emberek, társadalom megosztására irányul, a könnyebb befolyásolás érdekében (oszd meg és uralkodj), szándékos figyelemelterelés a valódi problémákról.

Szóval sok a probléma, amiről beszélnek is az emberek, viszont van egy ami szerintem fontosabb, és gyors korrekciót kíván. Mivel úgy tűnik sok problémának ez lehet az oka (de lehet hogy valami mélyebbnek a következménye). Ez pedig az adórendszerünk, bürokratikus törvényeink.

Az adórendszerünk rendkívül mohó, és (emiatt) sokrétű, bonyolult, már-már átláthatatlan (szakértÅ‘k száméra is). Az hogy se én, se a könyvelÅ‘m nem tudja kiszámítani azt a nettó bevételt amit az APEH hoz ki nekem az már siralmasból komikusba megy át. Az az összeg amit Å‘k hoztak ki nekünk semmilyen kombinációban nem jön ki (és nagy a valószínűsége, hogy nem mi tévedünk). Pedig ez nem a Higgs bozon után folytatott részecskefizikai kutatás, csak egyszerű négy műveletes matematika. Össze se tudom számolni egy kezemen hány fajta adó van (áfa, jövedelemadó, iparűzési adó, jövedéki adó, különadó, vállalkozói adó, eva, osztalék adó, kamat adó…) az egyéb járulékok meg ez után jönnek, amik szintén az elvonás részét képezik. Arról nem is beszélve, hogy a járulékoknak is kifizetjük az adóját, az áfát adózott jövedelembÅ‘l fizetjük, örökösödési (hagyatéki/halál) adót, ajándékozási adót fizetünk. Az már egyenesen felháborító, hogy a saját gyerekünknek nem adhatunk pénz, ajándékot, mert az után is adót kell fizetni. Elmennek a büdös ***-ba.

Most jön a számomra legdühítőbb aspektusa az adótörvénynek, hogy a munka ellen hat, és társadalom-, közösségromboló.

A mostani adó törvények közösség rombolók, mert: nem segíthetsz a saját szomszédodnak, rokonodnak, barátodnak – házfelújításban, kerti munkában (pl. szÅ‘lÅ‘ szüretelés)… mert ezt mind feketemunkaként bünteti a törvény. Fuck YOU!
A jó szándék csíráját is kiölik az emberekből. Ha segítesz valakinek abból szinte csak bajod lehet. (Csak az hibázik aki dolgozik.) A másik hogy ha saját rokonodnál, barátodnál szeretnéd tölteni az hétvégét, összejönni kikapcsolódni, akkor üdülési adót kell fizetned. (de ha már csak élsz valahol, akkor ingatlanadót kell fizetned)

Az állandóan emlegetett GDP pedig teljesen megtévesztÅ‘, és nem méri a gazdaság igazi állapotát, itt van erre egy példa: ha Józsi bácsi a disznóját a kertben megöli, feldolgozza és otthon megeszi, az nem növeli a GDP-t, ha viszont eladja egy boltnak, az növeli, ha azt egy feldolgozó üzemen végigmegy az is növeli, ha ezek után Józsi bácsi egy étteremben eszi meg a saját disznójából készített ételt, az is növeli a GDP-t…

Az adó törvényeink a munka ellen hatnak: Ez több részbÅ‘l tevÅ‘dik össze, egyrészt a kapzsi állam minden tevékenységbÅ‘l le akarja húzni a bÅ‘rt, ezért mindenrÅ‘l rendkívül sok papírmunkát kér, másrészt rendkívül nagy az elvonás. így nem hogy kevés marad, néha rosszabbul járunk mintha nem csináltunk volna semmit. Például, ha én be akarok csavarni egy kilazult csavart, összeragasztani egy széket, nagyon egyszerű, de hasznos dolgokat (esetleg valami kompenzációt is szeretnék kapni érte), akkor nagyságrendekkel több papírt kell kitölteni, hogy legális legyen. (vállalkozói igazolvány kiváltása/cég alapítás – erkölcsi bizonyítvány igénylése, földhivatali papírok beszerzése, adóbevallás, számla kiállítás… esetleg telephely engedély, egyéb igazolások engedélyköteles tevékenységekhez) Maga az ügyintézés jóval több idÅ‘t (és pénzt) emészt fel, mint a munka elvégzése, már attól elmegy a kedve a legtöbb embernek a munkától. De tegyük fel, hogy elég kitartó vagy és kiváltod a vállalkozóit, mert szeretnél dolgozni. Már csak az hogy te hajlandó vagy önállóan dolgozni, pénzbe kerül. Ennyi ügyintézéssel akár a segélyért is állhatnál sorba, kevesebb vele a baj. De ez még csak a jéghegy csúcsa. Amint kiváltottad az engedélyt, hogy te dolgozhatsz legálisan rögtön havonta a minimálbér kétszerese (hogy ez milyen természettudományos törvény alapján jött ki nekik azt már ne is kérdezd) után járulékokat kell befizetni attól függetlenül, hogy neked ténylegesen van-e munkád, és hogy fizetnek-e érte. Ez kb. havi 60 000 Ft, amit csak azért fizetsz, hogy te dolgozhass… (a bevétel után külön fizeted az adót), tehát ahhoz, hogy ezt ki is tudd fizetni ezen felül még adót is kell fizetned, így kijön, hogy (EVA-sként) havonta több mint 100 000 Ft-ról kell számlát adnod, ahhoz, hogy neked semmi se maradjon. Tehát neked évente több mint 1 millió forintot kell elvenned valakitÅ‘l, hogy abból neked semmi se maradjon. Vagyis valakiknek ténylegesen ki kell fizetniük neked 1 000 000 Ft-ot, neked mégse marad belÅ‘le semmi. Csak összehasonlításként, ha valakinek ennyi a nettó keresete, akkor már mindenféle támogatástól elesik… (márpedig valakinek kell lennie ekkora bevételének, hogy neked ki tudja fizetni, ami aztán az államhoz kerül adóként) (itt persze a nettó-bruttó bevétel számítása eltérÅ‘, tehát nem egy az egyes kizárásról van szó, de érdemes összehasonlítani).
Szóval az jön ki, hogy ha csak kicsit szeretnél valami hasznosat tenni, akkor dögölj meg, mert több adót (+járulékot) kell fizetni, mint amekkora bevételed lesz, tehát nem hogy pénzhez tudsz munkával jutni, hanem adósságot halmozol fel (amíg adósságod van addig meg se tudod szüntetni a vállalkozásodat, vagyis minden hónapban újabb terhek szakadnak rád, csak azért mert rendes ember akartál lenni). Akkor még is milyen munka becsületéről, munkahely teremtéséről, kis és középvállalkozások helyzetbe hozataláról beszélünk? Már azt is túlzott tehernek tartom, hogy 50%-nál nagyobb az elvonás (30% EVA+25% ÁFA), de az még valahol igazságos, de az hogy akkor is fizetni kelljen amikor az embernek nincs is bevétele, az egyenesen felháborító. És ha ez nem akkor nem tudom mi hat a munkavállalás ellen. Hol van a Minden munkát, a kicsit is meg kell becsülni?

Na most ezek után nem csoda, ha nem vagyunk versenyképesek (külföldön alacsonyabb adóterheket viselőkkel szemben)

Egyébként a cigányok nagy része kényszerből él segélyen, és/vagy mert (okosan) felismerték, hogy többe kerülne nekik, ha dolgoznának, mintha nem. (Adó optimalizációt hajtottak végre.) Ez NEM cigány kérdés, hanem ADÓ kérdés! (a segélyezési rendszer ezen még jobban ront, itt arról még nincs is igazán szó)
És mindazoknak a f*szoknak akiket hallottam nyilatkozni, hogy “a szociális támogatási rendszert nem lehet az adórendszerrel keverni, ezeknek különállónak kell lenni” üzenem, hogy végre húzzák ki a fejüket a s**gükbÅ‘l, mert ez nem igaz. Erre példa az amerikai (családi) adórendszer. Csak azért mer Å‘k még nem láttak ilyet, tájékozatlanok azért még nem lehetetlen.

Ezt a fellángolásomat egy külföldi humorista (Doug Stanhope) darabjával zárnám az öngondoskodásról. Gondolom majdnem mindenki ismeri a “A jó segítÅ‘ nem halat ad, hanem halászni tanít” című történetet. („Ne halat adj az éhezÅ‘nek, tanítsd meg halászni”, “Adj halat az éhezÅ‘nek, és aznap megmented a haláltól. Tanítsd meg halászni. Örök életre jóllakott lesz, és sem Å‘, sem családja nem szenved majd hiányt.”)

“Ha egy embernek halat adsz, akkor egy napig tud enni, de ha megtanítod halászni…
akkor halaszati engedélyre van szüksége, de nincs elég pénze, ezért munkát kell szereznie, be kell kerülnie a társadalombiztosítási rendszerbe, és adót kell fizetnie. Aztán auditálni kell a szerencsétlent, mert nem elég jó matekból, beállít hozzá az APEH és elviszi minden cuccát […] és minden árverésre kerül, míg a bizonyítás kényszere rajta van, mert elfelejtette a maradékot továbbvinni összeadásnál. Mert csak arra gondolt, hogy megegyen egy rohadt halat! És még meg se tudja fÅ‘zni a halat, mert engedély kellene nyílt láng használatához! Aztán az ANTSZ is elkezd kérdezÅ‘sködni, hogy hova fogod dobni a pikkelyeket és a beleket, -ez nem egy egészségügyileg engedélyezett környezet…”

Zeitgeist

www.zeitgeistmovie.com
New 1.5 Hour Movement Orientation Now Online
Magyar felirattal is elérhető.

thezeitgeistmovement.com
ZDAY NYC, Live 1/2
ZDAY NYC, Live 2/2

Az emberek nem tudják hogy mit akarnak, mivel nem ismerik a lehetÅ‘ségeket. (Például lehet hogy nem porsívót szeretnél hanem olyan házat amiben nem gyűlik össze a kosz, mert a levegÅ‘keringetÅ‘ben lévÅ‘ elektrosztatikus szűrÅ‘ leválasztja azt…)

A gazdaságunkat a folyamatos fogyasztás tartja fent. Ennek megszunése az egész gazdaság összeomlásához vezet(ne). A fogyasztás fentartása érdekében a megvett áruzikkeinknek tönkre kell mennie viszonylag hamar (élettartam tervezés). Vagyis a rendszer a szemét gyártását ösztönzi, és nem a sokáig tartó, jó minőségű, hosszó élettartamú eszközöket. (Pl. ezért van teflonnak bevonva a serpenyő és nem szilikonnal)

A demokrácia csak egy illúzió! Nincs és soha nem is volt valódi demokrácia sehol! Amikor megválasztottad a vezetÅ‘ket onnantól azt csinálnak amit akarnak, nincs beleszólásod a törvényhozásba, költségvetésbe… Ez magyarországon például most különösen jól látható

A világon felhalmozódott adóság (államok, cégek, magánszemélyek adósága), amivel a bankoknak tartozunk több mint az egész gazdaságban forgó, az egész világon rendelkezésre álló pénz összesen, vagyis matematikailag lehetetlen hogy mindenki kifizesse az adóságát. (Azt csak egymás rovására másokat csődbe taszítva lehet megtenni.)

Egyes gazdasági szakértők (olyanok akik a mostani válságot már jó pár éve előre jelezték amikor mindenki kinevette őket) azt jósolják hogy maga a pénz fogja elveszíteni az értékét.
“Most még azon agódunk, hogy a házunk elveszíti az értékét, de mi lesz akkor amikor a pénz veszíti el az értékét”
Emlékezz a válság idején nagyon sok részvénynek zuhant az árfolyama, ahogy az ingatlanok árfolyama is. Általában az emberek nem gondolnak bele, hogy egy részvény csak annyit ér amennyit valaki hajlandó fizetni érte amikr eladjuk, és nem annyit amennyi az éppen aktuális árfolyama. A rengeteg származtatott alap/részvény (derivatives) még jobban eltávolítja a pénzügyi eszközöket a valóságtól a valódi értéküktől, és még a szakértő embereknek is nehézséget okoz ezek átlátása.
Egy kis történelem: régebben az emberek befektetők azért vettek részvényeket, mert ezzel pénzt fektettek be egy vállalatba, így annka nem kellett kölcsönt felvennie a bankoktól. Cserébe a befektetők osztalékot kaptak a részvényeikért (a vállalat a termelt nyereségét szétosztotta a tulajdonosok között a részesedésüknek megfelelően). Az hogy manapság egyre többen azért vesznek részvényt mert a majd sokat fog érni később terjedt el, és nem más mint szerencsejáték. Azért az, mert ma már a részvények értéke nincs semilyen kapcsolatba a vállalat teljesítőképességével. Vannak rendkívül felülértékelt részvények amiknek hatalmas bukás lesz a végük, és olyanok is amiknél a részvények ösz értéke (amennyiért meg lehetne venni a teljes vállalatot) nem éri el a vállalat állóeszköz értéket. Nagy probléma az is, hogy a részvények árfolyamát megfelelő mennyiségű pénzzel egyserűen lehet befolyásolni, és hatalmas profitokra szert tenni (persze mások rovására), a nélkül hogy társadalmi szempontból bármi hasznosat csinálnának. A brókerek csak az egyik zsebből teszik valaki más zsebébe a pénzt. Amikor az üzleten nyer az ügyfelük akkor zsebrevágják a milliós bónuszokat (amikor vesztenek, akkor persze nem kell nekik fizetniük, vagy felelőséget vállalniuk), és úgy gazdagodnak meg hogy semmilyen hasznos munkát nem végeztek. (Nem termeltek élelmet, építettek, fejlesztettek, szolgáltattak, szórakoztattak, nem tettek semmi olyat amitol jobb lenne az emberek, az emberiség élete ezen a bolygón.)
No miért is mondom ezt, mert ahogy a részvények úgy maga a pénz is csak annyit ér amennyit kapsz érte. Mennyit is ér a pénz (Forint, EUR, USD…)? Mire is jó? Hát a fém pénzt lehet nehezéknek használni, a papírt meg el lehet égetni. Ennyi. Megenni nem lehet… (Régebben volt arany fedezet a pénz mögött, ma már nincs, de az aranyat se tudnád megenni, szóval ez se jelentene sok elÅ‘nyt) Akkor miért is hajszolja mindenki (ember, vállalat, kormány) a pénzt? Mert abban hisnek, hogy majd kapnak érte kaját, plazmatévét… Vagyis csak a hit ad a pénznek értéket. Annyit ér a pénz (és a részvény, ingatlan is) amennyire az emberek hisznek benne.

SideNote: ThePirateBay
A PCWordben az egtyik írásban egy zenész panaszkodott, hogy a kalózkodás miatt nem keres annyi pénzt mint amibe neki kerül a felszerelés… (ez persze szomorú) Persze kimondatlanul is a kalozokat hibaztatta egy történettel ami sok helyen sántított:
A zeneletöltés NEM lopás (a szolgenekkel ellentétben), a törvény nem véletlenül nem annak nevezi. Ugyanis mig ha egy almát valaki ellop, akkor a kereskedőnél/termelőnél annyival kevesebb marad (anyagmegmaradás törvénye), ezzel ellentétbe (jogvédett) tartalom letöltés esetén az nem veszik el a létrehozójától.
(Semmi sincs ingyen: a letöltő fizet az internetért és az áramért.)
Bevételkiesést okoz. Ez lehet igaz. De az ellenkezője is! A szabad letöltés ingyen reklám, ami akár növelheti is az eladásokat.
(Az igazi tengeri kalózok elvesznek valamit akár életeket is, az internetes letöltőkre ez nem igaz.)
És hogy miért is írom ezt ide. Mert a Zeitgeist Orientation halgatása közben eszembejutott, hogy mennyire mélyen az emberekbe van rögzülve a pénzügyi berendezkedés. Vagyis a történetben az a rajongó a hibás aki ingyen hallgatja meg az előadó művét. .. Nem ezért van a művészet? Hogy megosszuk másokkal érzéseinket élményeinket? Mióta szól csak (vagy legalábbis főként) a pénzről. Örülni kéne hogy valaki élvezi azt amit csinalunk. De a pénz annyira megnyomorít minket, hogy helyette gyűlölködünk. Milyen szép lenne ha ebben a történetben végre a pénz lenne a bűnös. Vagyis ha azon panaszkodnánk, hogy miért kerül pénzbe a mikrofon, meg az ennivaló. (Ahelyett, hogy a rajongóink miért nem fizetik ki.)

Róna Péter

Magánbeszélgetés, 2007. október 21

Juszt László Róna Péterrel beszélget

Radio beszelgetes:
Nem a multikat kene tamogatni, hanem a hazai kis es kkozepvalalkozasokat. Az adokedvezmenyekkel igazsagtalan elonyben reszesulnek. egyedi titkos szerzodesek alapjan, ami a tisztessegtelen versenyelonhoz juttatja oket a munkavallaloi piacon a munkaero megszerzeseben.
A magyar foglalkoztatottsagnak csak kis reszet adjak a multik (88ezer/3,6millio)!