Zeitgeist: Moving Forward is out! Watch It!
http://zeitgeistmovie.com/
http://www.zeitgeistmovingforward.com/
Január óta elérhető, letölthető a 3. Korszellem film a fenti linkeken. Nézzétek meg!
Egyes részei már korábban is megtekinthetÅ‘k voltak, mint például az ipar folyamatos szemét termelési igényérÅ‘l. Vagyis az ipar azon szükségletérÅ‘l van szó, hogy az emberek folyamatosan fogyasszanak, és mindenbÅ‘l újat kelljen venni rövid idÅ‘n belül. Sok mérnöknek ma a feladata az “élettartam tervezés”, vagyis hogy egy bizonyos idÅ‘ után nagy bizonyossággal meghibásodjon használhatatlanná váljon a termék. És persze mindez úgy hogy a termékek nem újrahasznosíthatóságra vannak tervezve, tehát legtöbb esetben ezek mind mennek a szeméttelepre…
Közben fogynak a Föld nyersanyag készletei…

A Youtubeon nemrég láttam egy sorozatot aminek az egyik része a palackozott vizekről szól, hogy mennyivel többet fizetünk egy olyan termékért amit megkaphatnánk szinte ingyen a saját lakásunkban. Nem minden ásványvíz jobb mint a csapvíz. Sokkal több energiába kerül a szállítása (nekünk is, meg a kereskedelemnek is) és sokkal jobban megterheli a környezetet. (szállítás, csomagolás mind kőolaj fogyasztás)
És hol vannak a visszaváltható PET palackok, üvegek?…

A pénzt mint egyedi motivációs erÅ‘t a Korszellemben is megkérdÅ‘jelezik, mint az egyik RSA Animate videóban ‘Mi motivál minket’ vagy valami hasonló címmel.

Felmerül az emberi szabadság kontra szabad piac/kereskedelem kérdése is. Sokszor megtévesztÅ‘ az elnevezés, ha csak a szavakra koncentrálnak, és nem gondolkodunk el mit is jelentenek, mi zajlik a háttérben. A free market capitalism “játékban” részt vevÅ‘ cégek (vagyis minden non profit) folyamatosan versenyeznek a fogyasztókért, és felelÅ‘sséggel tartoznak a befektetÅ‘iknek, ami azt jelenti hogy kötelességük a lehetÅ‘ legtöbb pénzt megszerezni amit lehet. A profit maximalizálás folyamatában pedig nem szerepelnek erkölcsi, etikai kérdések, hogy vajon helyes-e valamit csinálni. Ha olcsóbb például a büntetést, vagy néhány per költségét kifizetni mint kijavítani a problémát, nem beszennyezni a környezetünket amiben élünk, akkor a játékszabályok szerint a vállalat azt fogja tenni. A vállalatok mint jogi személyek, egy pszichiátriai szempontok szerint egy pszichopatára hasonlít. [The Corporation]
Beszennyezik a levegÅ‘t, vizeinket, megmérgeznek minket… A tiszta levegÅ‘ben, vízben nincs pénz. A levegÅ‘, víz megtisztításában már igen. Ugyanígy az egészségben sincs. Ha valaki egészséges akkor nem kell fizetnie senkinek, egyetlen cég se profitál belÅ‘le. A betegségek kezelésében viszont rengeteg pénz van. megismétlem a kezelésében, és nem a gyógyításában! A gyógyszercégeknek az élet hosszig tartó kezelés hozza a legtöbb pénzt, és nem az ha egy hét alatt kigyógyítanak valamibÅ‘l. A környezet szennyezés pedig jelentÅ‘sen hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához… Az egészség megóvásból lehet egy kis hasznot húzni, de nem ez hozza a maximális profitot…
Sidenote: Már egy ideje problémát jelent hogy a vizeinkben szaporodnak a hormonok aminek egy része a fogamzásgátlók használatából ered, és ezek bekerülnek az ivóvízbe. Kutatók ezt tartják a növekvő meddőség egyik okának.

Tovább rontja a helyzetet hogy mint jogi személy egyre több jogot szereznek a cégek, miközben felelÅ‘sségük alig akad, számon-kérhetÅ‘ségük korlátozott. Sokszor több joguk is van mint a természetes személyeknek. Próbáljatok ti állami mentÅ‘csomagot kérni, vagy bizonyos pályázatokat megnyerni, adókedvezményeket kialkudni… [A The Daily show-ban csináltak is errÅ‘l egy részt]
Sajnos a cégek csak a rövid távú önös érdekeiket tartják szem elÅ‘tt, ez nem véletlen, nem csak az “Å‘” hibájuk, ez így van megtervezve. A társadalmi hatásokat, következményeket nem veszik, tudják figyelembe venni. Amikor a profit maximalizálás érdekében az embereket / munkavállalókat lecserélik robotokra (mert nem kell bért, egészségbiztosítást fizetni, nem lesz beteg, nem megy szülési szabadságra….), nem veszik figyelembe hogy emberek válnak munkanélkülivé, akik ezután nem tudják megfizetni hogy ilyen termékeket vegyenek. Ennek a határhelyzete ugyebár az amikor mindent robotok fognak gyártani, de akkor ki fogja megvenni azt amit gyártanak?
Az emberek rá vannak kényszerítve hogy dolgozzanak, azért hogy megélhessenek, és ahogy a termelésbe egyre kevesebb dolgozóra van szükség, új munkahelyeket kell feltalálni. (A modern kor rabszolgái) Az a gyanúm, hogy pont ezért van ez a sok bürokrácia, hogy (felesleges) munkával lássanak el embereket, csak azért hogy valahol dolgozhassanak. A másik, hogy ahogy a nagy üzletláncokat elnézem bÅ‘ven van élelmiszer ahhoz, hogy valószínűleg az egész Föld (de legalábbis Magyarország) lakosságát ellássuk alapvetÅ‘ élelmezés szükségletük szintjén. Folyamatosan járnak le a szabatossági idÅ‘k, és dobják ki, miközben az emberek éheznek…
A Nerdist Podcastban (valahol a 15. környékén) beszélgettek is arról, hogy néhány film stúdió olyan fiatal rendezÅ‘ket keres akiknek kevés pénzük van, és így a megélhetésük teljesen a munkájuktól függ. Ugyanis olyan embereket akarnak akiket jól tudnak irányítani, és magukhoz tudnak láncolni. És itt nem kifejezetten arról van szó, hogy olcsó munkaerÅ‘t akarnak. Az állásinterjú meg valahogy így megy: “Mennyire vagy elkeseredett? Eléggé nélkülözhetetlen a megélhetésedhez ez a munka hogy mindent megcsinálj amit akarunk?”

Amit még itt meg akartam említeni a paradox of choice könyv/elÅ‘adás, mi szerint a túl sok választási lehetÅ‘ség a túl nagy szabadság nem vezet jobb közérzethez, épp ellenkezÅ‘leg…