Ma a parlamenti közvetÃtésben felmerült, hogy az érettségin miért csak 3.5 körüli az átlag.
Egyrészt számomra semmit sem mond a 3.5, mert az nem feltétlen jellemzi a tudásszintet.
A követelmények csökkentésével, növelésésvel is lehet változtatni. KövetkezÅ‘ problémém, hogy tendenciákat kell figyelni legalább 10 évre visszamenÅ‘leg, idÅ‘beli alakulást, grafikonokat. Ezt szinte mindenhol elspórolják, csak azt mondják, hogy ennyi millió, vagy annyi milliárd…
Figyelembe kéne venni az érettségizettek számát, a rendszert, hogy alakult a tananyag az egyes országohoz és a tudományos felfedezésekhez a tudományok fejlődéséhez képest.
Egy másik dolog ami kicsit furcsa, és már trendnek tűnik amerikában, hogy az emberek nem értik mit is jelent az átlag. Illúziójuk van egy kicsit, mindenki azt szeretné ha a gyermeke átlagon felüli lenne mindenben, és amikor kiderül, hogy ez nincs Ãgy azt nem fogadják el. Ez a eset is erre emlékeztetett egy kicsit. Mit is jelent a 3-as osztályzat, “közepes”. Nálam a közepes az valahol az átlag, mint számtani közép fogalmát juttatja eszembe. Akkor miért is probléma hogy a közepes és a jó közötti az átlag? Minek kéne lennie?
Az emberek és a gyerekek sem egyformák, vannak akik ebben, vannak akik abban jóbbak a többieknél. Az osztályzás valahol a differenciálás eszköze. Tudom, hogy mindenki jelest szeretne, de akkor mi értelme az egésznek ha mindenki 5-ost kap. FÅ‘leg hogy az érettségi mégiscsak az éretté, nagykorúvá, felnÅ‘tté vállás küszöbén található. Mégis mikor mondjuk meg a gyereknek hogy hol is helyezkedik el a többiekhez képest. A munkáltatók mi alapján válasszanak majd….
Igazából ez az egész egy kicsit műbalhénak tűnik. Az igazi probléma ennél sokkal méllyebben van. Szeretném látni, hogy leül a szakma a politikával és kidolgoznak legalább 90%-os egyetértéssel egy minimum 12 éves stratégiai tervet az oktatásban. Ennél rövidebb idő alatt nem mérhető, és tervezésnél is fontos, hogy általánoos iskolától középiskoláig ne változtatgassák a rendszert 4 évente.
Persze a gazdaság más területein is szükség lenne egy irányra ami kijelölné Magyarország jövÅ‘jét. Az sem állapot, hgy éente, sÅ‘t egy éven belül többszök módosÃtják az adózás rendszerét, ellehetetlenÃtve a tervezést. Egyébként is a gyors profit és ehhez igazodó adórendszerben nehezen jönnek létre lassan megtérülÅ‘ beruházások, mint például villamos erÅ‘művek, zöld energia. Vannak dolgok amiket igazán csak az állam, vagy több állam tud létrehozni. Mijen jó volna ha tisztáb lenne e levegÅ‘, egészségesebbek lennének az emberek… amit elÅ‘segÃtene a környezetbarát fejlesztések amik csak az anyagi oldalát nézve nem térülne meg 5 éven belül…
Na vissza az oktatáshoz, szerintem a médiatörvény-t is módosÃtani kellene. Régebben voltak jó oktató műsorok, mint például a Repeta. Azóta a csatorna választék jelentÅ‘sen bÅ‘vült, de nem hogy részaraányosan nem nÅ‘tt az ilyen jellegÅ‘ műsorok száma, hanem megszűntek. Egyik ötletem: be lehetne vezetni, hogy 5-tÅ‘l 7-ig minden csatornán csak kotató műsorok mehetnének. Persze ezek drágábbak mint sok agyatlan műsor. Az isz szomorú, hogy az ismeretterjesztÅ‘ csatornáknak nincs földi sugárzású változata, és kábeltévén sosem találhatók meg az alap csomagokban, csak a drágábbakban…
Nem lehet csak a médiát okolni, ha a társadalomban nincs meg a tudás erkölcsi megbecsülése. Az azért nem tejesen igaz, hogy a szolgáltatók azt adják amire a nézőknek igényük van, de van benne valami. Az igazi célkitűzésüket a még nézhető és olcsó jobban jellemezheti. Sok mindenre vssza lehet vezetni, de sajnos a szorgalmas munka, tanulás nincs megbecsülve. A tanárképzőre nem a legjobbak jelentkeznek, innentől sem a szülők sem a tanulők nem néznek fel rájuk, nem ők a példaképeik.
A TV-ben tanulmányi versenyekrÅ‘l, tudományos diákköri munkákról szinte szó sem esik. Helyette korrupcsiós botrányok, csalók álnak a reflektorfényben. És az az ifjú aki ezen nevelkedik nehezen választ jó mintaképet. Az egyik legbühÃtÅ‘bb a BKV 100 milliós végkielégÃtési botránya. Egy havi 100 ezer forintos keresetű 100 évig kellene hogy ezért dolgozzon. Nem csoda ha nem a nehéz tanulást és kemény munkát választják a fiatalok. Ilyen dotrányokkal tehetséges fiatalok generációit lehet elveszÃeni a társadalmila hasznos munkavágzésbÅ‘l.