ASP.NET info

Mivel mar regen programoztam asp.NET-et, amikor meg az 1.1-es .NET volt a legfrissebb, igy ugy dontottem nem art szetnezni a neten. Mivel a Microsoft folyamatosan tolja ki az uj dolgaait, nem lehet pihenni mindig van ujdonsag.
Itt van nehany link amit erdemesnek talaltam osszegyujtani a barangolasom soran. Nehany alapfogalom, koncepcio…
Ha valaki webre fejleszt jo ha szet tudja valasztani a design elemeket es az uzleti logikat. Az elozo bejegyzesem az elobbivel foglalkozott (absolute, float layout..). Itt van meg egy link: Multi Column CSS Layouts .Mint azt rogton eszrevettem a VS 2008 nem kinalja fel a gridLayoutot mint azt regen az 1.0-s framework idejen. De ez nem is baj, hiszen weboldalt es nem pc alkalmazast fejlesztunk. (egyebkent be lehet kapcsolni az abszolut pozicionalast a tools menuben). Az egymasba agyazhato Master Pagek ami ujdonsag. Ha nem egy oldalt keszit az ember erdemes hasznalni, es raforditani turelmet es jol elkesziteni. A tobbi oldalt mar gyorsabban el lehet kesziteni, es egyseges look-and-feel-t kapunk.
ASP.NET Master Pages Overview
VS 2008 Nested Master Page Support
Open Source Templates

Nade lepjunk tovabb az izgalmasabb programozasi reszekre, mint peldaul a tobbretegu megoldasok (DAL) es egyebek. Talaltam par leirast a kovetendo modszerekrol (best practices) amit mindenkepp meg kel fontolni, de ezek mar inkabb haladoknak szolnak, nem ebbol fognak a legtobben megtanulni programozni, es remelhetoleg nem kezdoket vesznek fel nagy teljesitmenyu portalok megirasara, de azert itt van:
ASP.NET Best Practices for High Performance Applications
“Good” ASP.NET Coding Practices
Best Practices to Improve ASP.Net Web Application Performance
Best Practices for Speeding Up Your Web Site
(gondolom mar mindenki kitalalta mi volt a search phrasem a googleban, ha talalkoztok jobb cikkekkel irjatok meg : )

Es akkor egy kis 101. Foleg ha tobb oldalunk van, valahogy allapotot kell tudnunk tarolni, informaciot cserelni. (oldalako kozotti valtasra a fenti cikkek Server.Transfer-t javasolnak)
ASP.NET’s Data Storage Objects
Ma mar keves oldal engedheti meg maganak, hogy ne hasznaljon JS-eket.
JavaScript with ASP.NET 2.0 Pages

Elvalasztani az adatfeldolgozast, adathozzaferest es a GUI:
Tutorial 1: Creating a Data Access Layer

Mivel foleg C#-ban programoztam eddig, de most megkertek hogy VB.NET-ben irjak kodot, igy utana kellett neznem par dolognak itt is, az egyik ilyen a type-casting

Web design

Eloszo:
Mindig is maximalista voltam, es a leheto legjobban akartam mindent csinalni. eppen ezert a web programozas sohasem vonzott, mert messze nem eroforrashatekony. En meg commodore-on kezdtem programozni, aztan PC-n folytattam assemblyben, most mikrokontrollereket programozok. Ezekben az a kozos, hogy szamit a meret! Nem mindegy hany biten abrazolsz egy szamot, vagy vegzel vele muveletet. Igazabol ez sohasem mindegy, de a modern fejlesztokornyezetek, es programnyelvek elfedik ezt. Persze aki igazan ert hozza az ott is tudja, hogy egy osszeadas, szorzas, tomb indexeles muvelet hogy fog vegrehajtodni a processzoron (es a memoriaban, processzor cacheben). Bar ez nem mindig egyszeru, hiszen ma a platformfuggetlenseg sokszor fontosabb, igy nem is tudjuk min fog futni. Sokszor nem is erdekli a fejlesztoket hogy gyors legyen a kod, majd vesznek erosebb gepet ala, ha kell, inkabb az a lenyeges, hogy gyorsan kesz legyen. Ma a gyors fejlodes (es gyors profit) vilagaban a fejlesztesi ido az elsodleges. Ami nem baj, hisz a fejlesztes penz, es ha nem igyekszenek akkor masok hamarabb kijonnek ugyanazzal a termekkel.

A Web fejlesztesnel is fontos a gyors fejlesztes, de az elsodleges szempont az elerhetoseg. Mindig, mindenhonnan! Mig mas programokat telepiteni kell addig szinte minden PC-n van web bongeszo. Igy minden ami a weben fent van az barhonnan elerheto. Az mas kerdes, hogy ha mobiltelefonon GPRS-en keresztul egy megabyte-nyi flasht es java scriptet kell letolteni az oldal betoltodesehez annek nem fog a felhasznaloja orulni. A bongeszopiacon eles verseny van a gyors javascript motorok teren is. Barmennyire jol is irnak meg egy webes alkalmazast, mivel az bongeszon belul futtatott, igy mindig lassabb eroforras igenyesebb lesz mint egy jol megirt helyi program. Persze a jol megirtat fontos hangsulyozni, mert vannak programok amik egymaguk ki tudjak donteni a gepet.
Talan ez az overload nem latszik meg egy mai gepen, ha csak egy-ket program/bongeszoablak fut. Viszont nalam allandoan tele van a kepernyo ablakokkal, felbehagyott feladatokkal (irodalomkutatas…) Csak az operaban 29 tab van most nyitva, a firefoxban legalabb negyven oldal kb 10 ablakban, es IE-ben is meg van nyitva vagy 10, meg google chromeban is kb 10. A firefox es az opera csak egy-egy processzt hasznal mindketto 250..500MB memoria+ ugyanennyi virtualis memoriahasznalattal. A firefox igen gyakran egy gigaig is felmagy (mem+VM), ed volt mar olyan is hogy 1GM mem, 1.3GM VM hasznalattal futott (.. jart.. setalt.. cammogott). Az IE is siman felment kozel 400MB VM hasznalatik tegnap.
Nem ritkasag hogy a taskbaron 50-nel tobb ablak van (3 sorban), de van kepernyomentesem ahol 69 ablak volt megnyitva. Az se ritka, hogy remote desktop es vagy virtual PC is az ablakok kozott van amin tovabbi proceszek futnak (de ez nem annyira lenyeges az eroforras hasznalat szempontjabol). A lenyeg, hogy hard core felhasznalo vagyok, es az oprendszert, bongeszoket nem ezekhez az igenyekhez tervezik.
A chrome peldaul buszken hangoztatja hogy minden ablakhoz/tabhoz sajat processt hasznal, igy az egyik kiakadas nam akasztja meg a tobbiben a betoltest… Aki elolvasta az elozo postomban szereplo “Pushing the Limits of Windows: Processes and Threads” cikket az tudja, hogy a sok processnek megvannak a hatulutoi. Tegnap pl a chromeban tobb masodpercet kellett varnom hogy barmit reagaljon, vagy betoltodjon a google maps oldal (pedig ugye azt irja, hogy hasznaljak chrome-ot mert azzal gyorsabb). Persze ez azert van mert a bongeszok es egyebek (visual studio…) annyi memoriat foglaltak, hogy a ket giga rendszermemoria nem eleg, es szinte a teljes memoriajat kiswappeli page fileba, majd onnan probalja visszatoltogetni…
Csak a kontraszt kedveert a uTorrent kozel ezer torrentel a listajan (kb 50 fut is) (tudjatok linux image-ek) kevesebb mint20+40MB-ot hasznal! (a memoria meretek task manager adatok, a VMMap szerint se hasznal 65MB VM, 16MB WS-et) Pedig forgalomban is ez bonyolitja a legtobbet (tobb szaz giga). A FAR Managerbol szokott futni 5..10..20 db es csak nehany mega memoriat hasznal (colorer+autocomplete.. pluginekkel)

Szoval nagyabol ennyi mar sok is a webes alkalmazasok, es weboldalak eroforras hatekonysagarol. Teny, hogy rendkivul kenyelmes, es a vilag is a mobilitas fele megy.
Ha viszont web oldalt tervezunk, akkor tervezzunk jot. Itt kapasbol ket reszre lehet osztani: a kliensben megjeleno oldal, es az azt generalo szerverre. aztan azokat tovabb: webszerver, adatbazis szerver, cgi/php/asp(x)/jsp… eloallito program/script. php eseten lehet gyorsitan cache megoldasokkal, hogy ne keljen minden hozzaferesnel ujraforditani/ertelmezni a scriptet pl. eAcceleratorral. Klieons oldalon htlm, java script, css, flash, java applet… megoldasok kozul lehet valasztani, kombinalni… Ill. szinten ide tartozik nem utolsosorban, hogy hogy fog az oldalkinezni, hogy lehet hasznalni. (ez ezert kezdtem el irni ma)

(web) Design. Meg koli alatt olvastam webdesign pszihologiat. Nehany inkek kint is van az oldalamon http://szikraistvan.no-ip.info/. A kedvencem a regi HTML Hell page. Ezek magaval az oldal megjelenesevel foglalkoznak.
Itt van meg par link:
Top Ten Mistakes in Web Design
113 Design Guidelines for Homepage Usability
Guidelines for Visualizing Links
Web 2.0 Can Be Dangerous
Feature Richness and User Engagement
The Need for Web Design Standards
The Power of Defaults
Site Map Usability
Training Wheels User Interface
Information Foraging: Why Google Makes People Leave Your Site Faster
Top Ten Guidelines for Homepage Usability
Deep Linking is Good Linking
The Canonical Intranet Homepage
The Difference Between Intranet and Internet Design
Growing a Business Website: Fix the Basics First
Fancy Formatting, Fancy Words = Looks Like a Promotion = Ignored
Eyetracking Research
Show Numbers as Numerals When Writing for Online Readers
How Little Do Users Read
How Users Read on the Web
Does the Internet Make Us Lonely?
Banner Blindness: Old and New Findings
The Ten Most Violated Homepage Design Guidelines
Writing for the Web

Szinten a design resze az ami mogotte van, vagyis maga a kod. Egy programot/oldalt rengeteg fele keppen meg lehet irni. En azt szeretem ha a forraskod majdnem olyan latvanyos mint maga a megjelenitett kezelofelulet 🙂
Persze egy webes oldalnal nem art utana egy minimalizalot raengedni (html, js, css), hogy minnel kevesebb adatot kelljen a halozaton atkuldeni. Ezen persze segit ha a szerver es a kliens tamogatja a gzippel tomoritett adatatvitelt.
A htmlben, css-ben, es java scriptben lehet hosszu ertelmes classokat, es id-ket hasznalni, vagy rovid ertelmetleneket is. Ha kesz vagyunk (vagy legalabbis azt hiszuk), akkor lehet hogy erdemes a deployment szakaszaban a kiszolgalora mar minimalizalt verziot felrakni. Nem utolso sorban az oldal visszafejteset is neheziti (ha ez cel), viszont ha szerkeztheto, adatbazisbol generalt css-eket hasznalunk, akkor erdemes megtartani az ertelmes classokat, id-kat.
Maga az oldal megjelenes strukturalasara is tobb megoldas van. Pl. a phpBB 2.x meg tablakat hasznalt a design elemek elhelyezesere, a phpBB 3.x, a wordpress mar div elemekkel alakitja ki a kinezetet.
Table Layouts vs. Div Layouts: From Hell to
 Hell?
in-line vs. kulonallo javascript/css file…
Yahoo!’s Rules for High Performance Web Sites.

Technologiak, eszkozok:
en.wikipedia.org/wiki/Minification_(programming)
code.google.com/p/minify/

Ultimate Megasztar

Nem szeretem az SMS szavazos musorokat, vagy barmalyik reality TV sorozatot.
Regebben meg csinaltak igenyes (penzbe kerulo) musorokat (szinkronokat), aztan jottek az olcso szappanoperak, utana azok a showk ahol az emberek ingyen szerepeltek, most meg ott tartunk, hogy az emberek fizetnek es mar penzt hoz a musor (a reklambeveteleken felul termeszetesen). Igy nem csoda hogy amikor egy tevetarsasag musor szervezojenek valasztani kell az (igenyes) penzbe kerulo film/sorozat/hirmusor… es a penzt hozo musor kozott, meg ha lelkiismeretes akkor is nehez helyzetben van.
A Megasztar kicsit nehezebb ugy, mert egyreszrol fogja a helyet mas musorok elol (plusz az elobb leirtak), de segit tehetsegek felkutatasaban. Bar en nem neztem, csak egy ket reszt lattam tarsasagban, masok dicsertek, mert hogy hasznos tehetsegkutato…
Ezzel egy ideig meggyoztek, hogy ne vonuljak az utcara tiltakozni 🙂
Valahogy nekem megse tetszik az, hogy valaki megmondja hogy mi a jo, hogy mit kell/illik szeretni. Mar korabban volt egy ilyen vitam a festmenygyujtok, muertok, es a milliodollaros festmenyekrol. Hogy miert kerul egy festmeny dollarmilliokba, az tenyleg annyival jobb, mint mondjuk szaz darab ezer dollaros festmeny.. (kozgazbol pl azt tanitottak, hogy ket tabla csoki elfogyazsztasa egyszerre nem okoz ketszer akkora oromot, mint egy tablae).. a penz tukrozi e a valodi erteket.. es hogy mi az ok-okozat osszefugges: azert hires egy festmeny mert jo, vagy azert tartjuk jonak, mert hires es ezt tamitottak nekunk iskolaban.. (pozitivan visszacsatolt folyamat?)..
Egyreszrol en a szabad gondolkodast es dontest tamogatom, es hogy mindenki nezze/halgassa meg es dontson, hogy tetszik-e, es ne a muertok mondjak meg hogy mi a tuti. Masreszrol viszont idonkent be kell avatkozni es megvedeni az embereket sajat maguktol, sajat butasaguktol. Pl. nem engedni, hogy egy gyerek magaraboritsa a forro vizet, vagy nem engedni hogy a buta embereket becsapjak hamis igeretekkel, vagy hogy tarsadalomrombolo magatartast nepszerusitsenek. Szerintem vannak musorok amiket be kellene tiltani, mert butitoak, es objektiven vegig lehet gondolni, hogy a tarsadalom produktivitasat, tudomanyos fejlodest gatoljak, es negativan hatnak az emberiseg fejlodesere. Viszont a muveszet sokkal inkabb szubjektiv terulet, igy nehez lenne valamilyen objektiv szempont alapjan rangsorolni, ezert hiszem hogy ott tobb alapja van a szabad donteshoztalnak.
Az egyik erv a mugyujtok/muertok munkaja mellett az volt, hogy nelkuluk nem szereztunk volna tudomast ertekes kepekrol… (tehetsegkutatok nelkul nem elvezhetnenk a zeneket, dalokat) es termeszetesen van benne igazsag, bar azt persze nem tudjuk hany gyonyoru festmenyrol pusztult el, mert az idejeben nem tartott ra igenyt senki…
Muveszeti tiranyzatok mar reg ota jonnek mennek, sokszor ma draga festmenyek alkotoi szegeyen haltak meg. Nyilvan sok szep veszik el, es nem vagyunk fizikailag kepesek minden szepet megtalalni.
A kerdesem csak az volt, hogy mennyire hasznosak ma ezek az intezmenyek akik eldontik, hogy mihez legyen az embereknek hozzaferese. Azok akik penzt keresnek kepek adas vetelen valojaban segitik az igazi szepseg felkutatasat, vagy az nelkuluk is megtortenhetne.
Es itt a lenyege ennek a hozzaszolasomnak: ha tehetseg kutataszt szeretnel, ne a megasztart nezd, hanem a YouTube-ot! Ott ingyen szavazhatsz, ertekelheted masok alkotasait, draga SMS szavazas nelkul, meg a velemenyedet is elmondhatod, es segithetsz masokat, hogy felfedezzek oket.

A cikk ihletoje: hchsknights08 videoi

Ui: bocsi az elgepelesekert, de akkor se futtatok helyesiras ellenorzot 🙂 (nem tudok ekezetmentes ellenorzorol 🙁 )

vodafone

Ezt az uzenetet kaptam ma smsben a mobil internetemre (vodafone vitamax insant)

“Tisztelt ÜgyfelĂŒnk! KĂ©rjĂŒk, 2 napon belĂŒl kĂŒldje vissza a VitaMAX Instant szerzödĂ©sĂ©nek adatait visszaigazolĂČ kĂČdot. Üdvözlettel, Vodafone”

Ez meg mi f@sz ?…

Zeitgeist

www.zeitgeistmovie.com
New 1.5 Hour Movement Orientation Now Online
Magyar felirattal is elĂ©rhetƑ.

thezeitgeistmovement.com
ZDAY NYC, Live 1/2
ZDAY NYC, Live 2/2

Az emberek nem tudjĂĄk hogy mit akarnak, mivel nem ismerik a lehetƑsĂ©geket. (PĂ©ldĂĄul lehet hogy nem porsĂ­vĂłt szeretnĂ©l hanem olyan hĂĄzat amiben nem gyƱlik össze a kosz, mert a levegƑkeringetƑben lĂ©vƑ elektrosztatikus szƱrƑ levĂĄlasztja azt…)

A gazdasĂĄgunkat a folyamatos fogyasztĂĄs tartja fent. Ennek megszunĂ©se az egĂ©sz gazdasĂĄg összeomlĂĄsĂĄhoz vezet(ne). A fogyasztĂĄs fentartĂĄsa Ă©rdekĂ©ben a megvett ĂĄruzikkeinknek tönkre kell mennie viszonylag hamar (Ă©lettartam tervezĂ©s). Vagyis a rendszer a szemĂ©t gyĂĄrtĂĄsĂĄt ösztönzi, Ă©s nem a sokĂĄig tartĂł, jĂł minƑsĂ©gƱ, hosszĂł Ă©lettartamĂș eszközöket. (Pl. ezĂ©rt van teflonnak bevonva a serpenyƑ Ă©s nem szilikonnal)

A demokrĂĄcia csak egy illĂșziĂł! Nincs Ă©s soha nem is volt valĂłdi demokrĂĄcia sehol! Amikor megvĂĄlasztottad a vezetƑket onnantĂłl azt csinĂĄlnak amit akarnak, nincs beleszĂłlĂĄsod a törvĂ©nyhozĂĄsba, költsĂ©gvetĂ©sbe… Ez magyarorszĂĄgon pĂ©ldĂĄul most kĂŒlönösen jĂłl lĂĄthatĂł

A vilĂĄgon felhalmozĂłdott adĂłsĂĄg (ĂĄllamok, cĂ©gek, magĂĄnszemĂ©lyek adĂłsĂĄga), amivel a bankoknak tartozunk több mint az egĂ©sz gazdasĂĄgban forgĂł, az egĂ©sz vilĂĄgon rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł pĂ©nz összesen, vagyis matematikailag lehetetlen hogy mindenki kifizesse az adĂłsĂĄgĂĄt. (Azt csak egymĂĄs rovĂĄsĂĄra mĂĄsokat csƑdbe taszĂ­tva lehet megtenni.)

Egyes gazdasĂĄgi szakĂ©rtƑk (olyanok akik a mostani vĂĄlsĂĄgot mĂĄr jĂł pĂĄr Ă©ve elƑre jeleztĂ©k amikor mindenki kinevette Ƒket) azt jĂłsoljĂĄk hogy maga a pĂ©nz fogja elveszĂ­teni az Ă©rtĂ©kĂ©t.
“Most mĂ©g azon agĂłdunk, hogy a hĂĄzunk elveszĂ­ti az Ă©rtĂ©kĂ©t, de mi lesz akkor amikor a pĂ©nz veszĂ­ti el az Ă©rtĂ©kĂ©t”
EmlĂ©kezz a vĂĄlsĂĄg idejĂ©n nagyon sok rĂ©szvĂ©nynek zuhant az ĂĄrfolyama, ahogy az ingatlanok ĂĄrfolyama is. ÁltalĂĄban az emberek nem gondolnak bele, hogy egy rĂ©szvĂ©ny csak annyit Ă©r amennyit valaki hajlandĂł fizetni Ă©rte amikr eladjuk, Ă©s nem annyit amennyi az Ă©ppen aktuĂĄlis ĂĄrfolyama. A rengeteg szĂĄrmaztatott alap/rĂ©szvĂ©ny (derivatives) mĂ©g jobban eltĂĄvolĂ­tja a pĂ©nzĂŒgyi eszközöket a valĂłsĂĄgtĂłl a valĂłdi Ă©rtĂ©kĂŒktƑl, Ă©s mĂ©g a szakĂ©rtƑ embereknek is nehĂ©zsĂ©get okoz ezek ĂĄtlĂĄtĂĄsa.
Egy kis törtĂ©nelem: rĂ©gebben az emberek befektetƑk azĂ©rt vettek rĂ©szvĂ©nyeket, mert ezzel pĂ©nzt fektettek be egy vĂĄllalatba, Ă­gy annka nem kellett kölcsönt felvennie a bankoktĂłl. CserĂ©be a befektetƑk osztalĂ©kot kaptak a rĂ©szvĂ©nyeikĂ©rt (a vĂĄllalat a termelt nyeresĂ©gĂ©t szĂ©tosztotta a tulajdonosok között a rĂ©szesedĂ©sĂŒknek megfelelƑen). Az hogy manapsĂĄg egyre többen azĂ©rt vesznek rĂ©szvĂ©nyt mert a majd sokat fog Ă©rni kĂ©sƑbb terjedt el, Ă©s nem mĂĄs mint szerencsejĂĄtĂ©k. AzĂ©rt az, mert ma mĂĄr a rĂ©szvĂ©nyek Ă©rtĂ©ke nincs semilyen kapcsolatba a vĂĄllalat teljesĂ­tƑkĂ©pessĂ©gĂ©vel. Vannak rendkĂ­vĂŒl felĂŒlĂ©rtĂ©kelt rĂ©szvĂ©nyek amiknek hatalmas bukĂĄs lesz a vĂ©gĂŒk, Ă©s olyanok is amiknĂ©l a rĂ©szvĂ©nyek ösz Ă©rtĂ©ke (amennyiĂ©rt meg lehetne venni a teljes vĂĄllalatot) nem Ă©ri el a vĂĄllalat ĂĄllĂłeszköz Ă©rtĂ©ket. Nagy problĂ©ma az is, hogy a rĂ©szvĂ©nyek ĂĄrfolyamĂĄt megfelelƑ mennyisĂ©gƱ pĂ©nzzel egyserƱen lehet befolyĂĄsolni, Ă©s hatalmas profitokra szert tenni (persze mĂĄsok rovĂĄsĂĄra), a nĂ©lkĂŒl hogy tĂĄrsadalmi szempontbĂłl bĂĄrmi hasznosat csinĂĄlnĂĄnak. A brĂłkerek csak az egyik zsebbƑl teszik valaki mĂĄs zsebĂ©be a pĂ©nzt. Amikor az ĂŒzleten nyer az ĂŒgyfelĂŒk akkor zsebrevĂĄgjĂĄk a milliĂłs bĂłnuszokat (amikor vesztenek, akkor persze nem kell nekik fizetniĂŒk, vagy felelƑsĂ©get vĂĄllalniuk), Ă©s Ășgy gazdagodnak meg hogy semmilyen hasznos munkĂĄt nem vĂ©geztek. (Nem termeltek Ă©lelmet, Ă©pĂ­tettek, fejlesztettek, szolgĂĄltattak, szĂłrakoztattak, nem tettek semmi olyat amitol jobb lenne az emberek, az emberisĂ©g Ă©lete ezen a bolygĂłn.)
No miĂ©rt is mondom ezt, mert ahogy a rĂ©szvĂ©nyek Ășgy maga a pĂ©nz is csak annyit Ă©r amennyit kapsz Ă©rte. Mennyit is Ă©r a pĂ©nz (Forint, EUR, USD…)? Mire is jĂł? HĂĄt a fĂ©m pĂ©nzt lehet nehezĂ©knek hasznĂĄlni, a papĂ­rt meg el lehet Ă©getni. Ennyi. Megenni nem lehet… (RĂ©gebben volt arany fedezet a pĂ©nz mögött, ma mĂĄr nincs, de az aranyat se tudnĂĄd megenni, szĂłval ez se jelentene sok elƑnyt) Akkor miĂ©rt is hajszolja mindenki (ember, vĂĄllalat, kormĂĄny) a pĂ©nzt? Mert abban hisnek, hogy majd kapnak Ă©rte kajĂĄt, plazmatĂ©vĂ©t… Vagyis csak a hit ad a pĂ©nznek Ă©rtĂ©ket. Annyit Ă©r a pĂ©nz (Ă©s a rĂ©szvĂ©ny, ingatlan is) amennyire az emberek hisznek benne.

SideNote: ThePirateBay
A PCWordben az egtyik Ă­rĂĄsban egy zenĂ©sz panaszkodott, hogy a kalĂłzkodĂĄs miatt nem keres annyi pĂ©nzt mint amibe neki kerĂŒl a felszerelĂ©s… (ez persze szomorĂș) Persze kimondatlanul is a kalozokat hibaztatta egy törtĂ©nettel ami sok helyen sĂĄntĂ­tott:
A zeneletöltĂ©s NEM lopĂĄs (a szolgenekkel ellentĂ©tben), a törvĂ©ny nem vĂ©letlenĂŒl nem annak nevezi. Ugyanis mig ha egy almĂĄt valaki ellop, akkor a kereskedƑnĂ©l/termelƑnĂ©l annyival kevesebb marad (anyagmegmaradĂĄs törvĂ©nye), ezzel ellentĂ©tbe (jogvĂ©dett) tartalom letöltĂ©s esetĂ©n az nem veszik el a lĂ©trehozĂłjĂĄtĂłl.
(Semmi sincs ingyen: a letöltƑ fizet az internetĂ©rt Ă©s az ĂĄramĂ©rt.)
BevĂ©telkiesĂ©st okoz. Ez lehet igaz. De az ellenkezƑje is! A szabad letöltĂ©s ingyen reklĂĄm, ami akĂĄr növelheti is az eladĂĄsokat.
(Az igazi tengeri kalĂłzok elvesznek valamit akĂĄr Ă©leteket is, az internetes letöltƑkre ez nem igaz.)
És hogy miĂ©rt is Ă­rom ezt ide. Mert a Zeitgeist Orientation halgatĂĄsa közben eszembejutott, hogy mennyire mĂ©lyen az emberekbe van rögzĂŒlve a pĂ©nzĂŒgyi berendezkedĂ©s. Vagyis a törtĂ©netben az a rajongĂł a hibĂĄs aki ingyen hallgatja meg az elƑadĂł mƱvĂ©t. .. Nem ezĂ©rt van a mƱvĂ©szet? Hogy megosszuk mĂĄsokkal Ă©rzĂ©seinket Ă©lmĂ©nyeinket? MiĂłta szĂłl csak (vagy legalĂĄbbis fƑkĂ©nt) a pĂ©nzrƑl. ÖrĂŒlni kĂ©ne hogy valaki Ă©lvezi azt amit csinalunk. De a pĂ©nz annyira megnyomorĂ­t minket, hogy helyette gyƱlölködĂŒnk. Milyen szĂ©p lenne ha ebben a törtĂ©netben vĂ©gre a pĂ©nz lenne a bƱnös. Vagyis ha azon panaszkodnĂĄnk, hogy miĂ©rt kerĂŒl pĂ©nzbe a mikrofon, meg az ennivalĂł. (Ahelyett, hogy a rajongĂłink miĂ©rt nem fizetik ki.)

Vitamin

Az egyik MagĂĄnbeszĂ©lgetĂ©sekben Juszt LĂĄszlĂł beszĂ©lgetet a gyĂłgyszerekrƑl, Ă©s a vendĂ©ge szerint nem kĂ©ne annyi gyĂłgyszert (antibiotikumokat) szednunk, inkĂĄbb több titamint kĂ©ne enni (B vitamint).
Az ĂĄltalunk elfogyasztott Ă©lelmiszerek vitamintartalma drasztikusan csokkent, aminek egyik oka hogy sok olyat eszunk amit nem kene (cukrot, szĂ©nhidrĂĄtot). A mĂĄsik, hogy pl. a zöldsĂ©gek vitamintartalma is csokkent… (tomegtermeles, genmodositas, kulfoldrol behozott elelmiszer)