Lehet hogy a “problemamegoldas” mint elgondolas hibas?
allandoan problemakrol es annak megoldasairol, probalkozasokrol hallunk, de lehet hogy maga a megkozelites hibas?
korupcio, munkanelkuliseg, ehezes, halal, betegseg… es meg sorolhatnam a problemakat amirol szinte mindennap hallunk, amivel talalkozunk.
Nemreg gondolkoztam a mesterseges intelligencia (MI) fejlesztesrol, Asimov 3 szabalyarol (robotika 3 torvenye), a terminatorrol (SkyNet), battlestar galactica (Cylons), robotzsaru, a matrix…
Milyen alapszabalyokat kene adni egy MI-nek, hogy ne pusztitsa el a vilagot amiben elunk. Egyebkent lehet hogy nem artana ezeket a szabalyokat az emberekre is rakenyszeriteni 🙂 ill. hogy vannak-e ilyen szabalyok. Vagyunk e eleg intelligensek, hogy megalkossunk ilyen szabalyokat? Nyilvanvalona nem, eleg csak a torvenyekre, gazdasagi szabalyozasokra nezni. Mindig a mesek, filmek jutnak eszembe a kivansagokrol (tunder, dzsin, ordog…), es hogy sose azt kapjak amire vagynak. Mindig porul jarnak (mint pl A bájkeverÅ‘/Bedazzled filmben, tales from the crypt sorozatban). Az egyik modja hogy elrontsuk, hogy nem fogalmazunk pontosan, mindenre kiterjedoen, es nem azt kapjuk amit szerettunk volna, megis a keresunk minden pontjat teljesiti. (pl legyek gazdag: meghal valaki kozel allo es oroklok tole…) A masik, amikor pontosan azt kapjuk amit szerettunk volna, senki nem ver at, nem jatszik ki velunk, csak eppen kiderul, hogy nem mukodik a rendszer, hibas volt az elkepzeles, nem gondloltunk egy problemara amire nem ad megoldast, ami miatt osszeomlik.
Egyszeruen nem vagyunk eleg okosak, es nincs eleg informacionk egy tokeletes rendszer letrehozasahoz. A vilagnak a folyamatoknak csak egy kis toredeket ismerjuk, nem latjuk at az egesz vilagegyetemet. Mindenki sajat szemevel latja a vilagot, a vilagban talalhato informaciok kulonbozo reszhalmazaival rendelkezunk, mas a vilagrol alkotott kepunk, igy a kovetkezteteseink is elteroek lesznek, ahogy a problemakra elkepzelt megoldasaink is. egyszeruen nem tudunk eleget. Ezen kivul a tokeletes rendszer is egye erdekes kerdes, ugyanis ha van tokeletes rendszer, akkor az a veg. Ugyanis definicio szerint nincs nala jobb, vagyis minden fejlodes lehetetlen…
Visszaterve a problema megoldasra. Ha egy szamitogepnek azt a feladatot adnank, hogy oldja meg az emberiseg osszes problemajat : ehezes, munkanelkulisek, kegyetlenseg… (a leheto leghatekonyabban), akkor bizonyara nem orulnenk neki, hiszen a legegyszerubb megoldas minden egyenletre a nullava valo szorzas (ami persze a matematiakaban nem megengedett). Vagyis a megoldas az emberiseg, a fold, a vilag megsemmisitese lenne, ami egy tokeletes megoldas, hiszen minden problemat megold, vagy ugy is foglamazhatnek, hogy eltorol. nincs tobb halal, ehezes… Persze a megoldas kovetkezteben megha 6 milliard ember, de ugyis meghelna minden ember egyszer, vagyis generacio valtasonkent meghal a fold nepessegenek megfelelo szamu ember, tehat ha az atlageletkor 100 ev lenne akkor 100 evenkent meghalna 6 milliadr ember, igy hosszutavon szinten ez a matematikalilag optimalis megoldas a halalozasi szam csokkentesere. Tekinthetjuk tokeletes megoldasnak is hisz ha nincs semmi, akkor fejlodes sincs, nem lehet jobb rendszert letrehozni, tehat teljesiti a tokeletes rendszer ezen kitetelet. De gondolom senki se orulne ennek. Azert is fogalmaok igy, es nem azt mondom, hogy mindenki banna, mert ha megszunnenk letezni, akkor nem tudnank banni semmit, viszont orulni sem tudnank. Vagyis tulajdonkeppen senki se banna ezt a “megoldast”.
Kerdes persze hogy a problema eltorleset tenylegesen megoldasnak tartjuk-e? Es most mondhatna mindenki hogy nem, de akkor miert beszelunk pl. a munkanelkuliseg megoldasarol, de barmijen problema meegoldasarol, a problema nem valami rosz dolog, amit meg akarunk szuntetni? A nyelv nem egyertelmu mindig. Sokszor beszelgetunk megoldasokrol, amikor a problema megszunteteserok, a problema okanak megszunteteserol kene beszelni, ehlyett a problema foldozgatasat vegezzuk, es mar eszunkk be se jut a trivialis megoldas a nulla. Persze sokszor a 0 nem is jo nekunk megoldaskent, megha tokeletes is lenne abbol a szempontbol hogy minden problemankat megoldana.
Nyilvan nem szeretnenk a 0 megoldast amikor a vilagrol beszelunk, ezert kerek mindenkit ne akarja egy szamitogeppel megoldatni a vilag problemait! Egyebkent is kihivasok nelkul ures, unalmas lenne az eletunk.
Mivel talan mar lathato, hogy a problemagegoldas nem esszeru megkozelites, hisz ha ez lenne a celunk arra ott van a 0 megoldas, ami nem tunik tul vonzonak. Viszont a megoldando feladatok az elet vele jaroja, sot szukseges is, es keresnunk kell az uj kihivasokat.

Nem azt kene kerdezni hogyan oldjunk meg egy tarsadalmi problemat, hanem hogy hogyan tudjuk jobba tenni az emberek eletet.