Ultimate Megasztar

Nem szeretem az SMS szavazos musorokat, vagy barmalyik reality TV sorozatot.
Regebben meg csinaltak igenyes (penzbe kerulo) musorokat (szinkronokat), aztan jottek az olcso szappanoperak, utana azok a showk ahol az emberek ingyen szerepeltek, most meg ott tartunk, hogy az emberek fizetnek es mar penzt hoz a musor (a reklambeveteleken felul termeszetesen). Igy nem csoda hogy amikor egy tevetarsasag musor szervezojenek valasztani kell az (igenyes) penzbe kerulo film/sorozat/hirmusor… es a penzt hozo musor kozott, meg ha lelkiismeretes akkor is nehez helyzetben van.
A Megasztar kicsit nehezebb ugy, mert egyreszrol fogja a helyet mas musorok elol (plusz az elobb leirtak), de segit tehetsegek felkutatasaban. Bar en nem neztem, csak egy ket reszt lattam tarsasagban, masok dicsertek, mert hogy hasznos tehetsegkutato…
Ezzel egy ideig meggyoztek, hogy ne vonuljak az utcara tiltakozni 🙂
Valahogy nekem megse tetszik az, hogy valaki megmondja hogy mi a jo, hogy mit kell/illik szeretni. Mar korabban volt egy ilyen vitam a festmenygyujtok, muertok, es a milliodollaros festmenyekrol. Hogy miert kerul egy festmeny dollarmilliokba, az tenyleg annyival jobb, mint mondjuk szaz darab ezer dollaros festmeny.. (kozgazbol pl azt tanitottak, hogy ket tabla csoki elfogyazsztasa egyszerre nem okoz ketszer akkora oromot, mint egy tablae).. a penz tukrozi e a valodi erteket.. es hogy mi az ok-okozat osszefugges: azert hires egy festmeny mert jo, vagy azert tartjuk jonak, mert hires es ezt tamitottak nekunk iskolaban.. (pozitivan visszacsatolt folyamat?)..
Egyreszrol en a szabad gondolkodast es dontest tamogatom, es hogy mindenki nezze/halgassa meg es dontson, hogy tetszik-e, es ne a muertok mondjak meg hogy mi a tuti. Masreszrol viszont idonkent be kell avatkozni es megvedeni az embereket sajat maguktol, sajat butasaguktol. Pl. nem engedni, hogy egy gyerek magaraboritsa a forro vizet, vagy nem engedni hogy a buta embereket becsapjak hamis igeretekkel, vagy hogy tarsadalomrombolo magatartast nepszerusitsenek. Szerintem vannak musorok amiket be kellene tiltani, mert butitoak, es objektiven vegig lehet gondolni, hogy a tarsadalom produktivitasat, tudomanyos fejlodest gatoljak, es negativan hatnak az emberiseg fejlodesere. Viszont a muveszet sokkal inkabb szubjektiv terulet, igy nehez lenne valamilyen objektiv szempont alapjan rangsorolni, ezert hiszem hogy ott tobb alapja van a szabad donteshoztalnak.
Az egyik erv a mugyujtok/muertok munkaja mellett az volt, hogy nelkuluk nem szereztunk volna tudomast ertekes kepekrol… (tehetsegkutatok nelkul nem elvezhetnenk a zeneket, dalokat) es termeszetesen van benne igazsag, bar azt persze nem tudjuk hany gyonyoru festmenyrol pusztult el, mert az idejeben nem tartott ra igenyt senki…
Muveszeti tiranyzatok mar reg ota jonnek mennek, sokszor ma draga festmenyek alkotoi szegeyen haltak meg. Nyilvan sok szep veszik el, es nem vagyunk fizikailag kepesek minden szepet megtalalni.
A kerdesem csak az volt, hogy mennyire hasznosak ma ezek az intezmenyek akik eldontik, hogy mihez legyen az embereknek hozzaferese. Azok akik penzt keresnek kepek adas vetelen valojaban segitik az igazi szepseg felkutatasat, vagy az nelkuluk is megtortenhetne.
Es itt a lenyege ennek a hozzaszolasomnak: ha tehetseg kutataszt szeretnel, ne a megasztart nezd, hanem a YouTube-ot! Ott ingyen szavazhatsz, ertekelheted masok alkotasait, draga SMS szavazas nelkul, meg a velemenyedet is elmondhatod, es segithetsz masokat, hogy felfedezzek oket.

A cikk ihletoje: hchsknights08 videoi

Ui: bocsi az elgepelesekert, de akkor se futtatok helyesiras ellenorzot 🙂 (nem tudok ekezetmentes ellenorzorol 🙁 )

Zeitgeist

www.zeitgeistmovie.com
New 1.5 Hour Movement Orientation Now Online
Magyar felirattal is elĂ©rhetƑ.

thezeitgeistmovement.com
ZDAY NYC, Live 1/2
ZDAY NYC, Live 2/2

Az emberek nem tudjĂĄk hogy mit akarnak, mivel nem ismerik a lehetƑsĂ©geket. (PĂ©ldĂĄul lehet hogy nem porsĂ­vĂłt szeretnĂ©l hanem olyan hĂĄzat amiben nem gyƱlik össze a kosz, mert a levegƑkeringetƑben lĂ©vƑ elektrosztatikus szƱrƑ levĂĄlasztja azt…)

A gazdasĂĄgunkat a folyamatos fogyasztĂĄs tartja fent. Ennek megszunĂ©se az egĂ©sz gazdasĂĄg összeomlĂĄsĂĄhoz vezet(ne). A fogyasztĂĄs fentartĂĄsa Ă©rdekĂ©ben a megvett ĂĄruzikkeinknek tönkre kell mennie viszonylag hamar (Ă©lettartam tervezĂ©s). Vagyis a rendszer a szemĂ©t gyĂĄrtĂĄsĂĄt ösztönzi, Ă©s nem a sokĂĄig tartĂł, jĂł minƑsĂ©gƱ, hosszĂł Ă©lettartamĂș eszközöket. (Pl. ezĂ©rt van teflonnak bevonva a serpenyƑ Ă©s nem szilikonnal)

A demokrĂĄcia csak egy illĂșziĂł! Nincs Ă©s soha nem is volt valĂłdi demokrĂĄcia sehol! Amikor megvĂĄlasztottad a vezetƑket onnantĂłl azt csinĂĄlnak amit akarnak, nincs beleszĂłlĂĄsod a törvĂ©nyhozĂĄsba, költsĂ©gvetĂ©sbe… Ez magyarorszĂĄgon pĂ©ldĂĄul most kĂŒlönösen jĂłl lĂĄthatĂł

A vilĂĄgon felhalmozĂłdott adĂłsĂĄg (ĂĄllamok, cĂ©gek, magĂĄnszemĂ©lyek adĂłsĂĄga), amivel a bankoknak tartozunk több mint az egĂ©sz gazdasĂĄgban forgĂł, az egĂ©sz vilĂĄgon rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł pĂ©nz összesen, vagyis matematikailag lehetetlen hogy mindenki kifizesse az adĂłsĂĄgĂĄt. (Azt csak egymĂĄs rovĂĄsĂĄra mĂĄsokat csƑdbe taszĂ­tva lehet megtenni.)

Egyes gazdasĂĄgi szakĂ©rtƑk (olyanok akik a mostani vĂĄlsĂĄgot mĂĄr jĂł pĂĄr Ă©ve elƑre jeleztĂ©k amikor mindenki kinevette Ƒket) azt jĂłsoljĂĄk hogy maga a pĂ©nz fogja elveszĂ­teni az Ă©rtĂ©kĂ©t.
“Most mĂ©g azon agĂłdunk, hogy a hĂĄzunk elveszĂ­ti az Ă©rtĂ©kĂ©t, de mi lesz akkor amikor a pĂ©nz veszĂ­ti el az Ă©rtĂ©kĂ©t”
EmlĂ©kezz a vĂĄlsĂĄg idejĂ©n nagyon sok rĂ©szvĂ©nynek zuhant az ĂĄrfolyama, ahogy az ingatlanok ĂĄrfolyama is. ÁltalĂĄban az emberek nem gondolnak bele, hogy egy rĂ©szvĂ©ny csak annyit Ă©r amennyit valaki hajlandĂł fizetni Ă©rte amikr eladjuk, Ă©s nem annyit amennyi az Ă©ppen aktuĂĄlis ĂĄrfolyama. A rengeteg szĂĄrmaztatott alap/rĂ©szvĂ©ny (derivatives) mĂ©g jobban eltĂĄvolĂ­tja a pĂ©nzĂŒgyi eszközöket a valĂłsĂĄgtĂłl a valĂłdi Ă©rtĂ©kĂŒktƑl, Ă©s mĂ©g a szakĂ©rtƑ embereknek is nehĂ©zsĂ©get okoz ezek ĂĄtlĂĄtĂĄsa.
Egy kis törtĂ©nelem: rĂ©gebben az emberek befektetƑk azĂ©rt vettek rĂ©szvĂ©nyeket, mert ezzel pĂ©nzt fektettek be egy vĂĄllalatba, Ă­gy annka nem kellett kölcsönt felvennie a bankoktĂłl. CserĂ©be a befektetƑk osztalĂ©kot kaptak a rĂ©szvĂ©nyeikĂ©rt (a vĂĄllalat a termelt nyeresĂ©gĂ©t szĂ©tosztotta a tulajdonosok között a rĂ©szesedĂ©sĂŒknek megfelelƑen). Az hogy manapsĂĄg egyre többen azĂ©rt vesznek rĂ©szvĂ©nyt mert a majd sokat fog Ă©rni kĂ©sƑbb terjedt el, Ă©s nem mĂĄs mint szerencsejĂĄtĂ©k. AzĂ©rt az, mert ma mĂĄr a rĂ©szvĂ©nyek Ă©rtĂ©ke nincs semilyen kapcsolatba a vĂĄllalat teljesĂ­tƑkĂ©pessĂ©gĂ©vel. Vannak rendkĂ­vĂŒl felĂŒlĂ©rtĂ©kelt rĂ©szvĂ©nyek amiknek hatalmas bukĂĄs lesz a vĂ©gĂŒk, Ă©s olyanok is amiknĂ©l a rĂ©szvĂ©nyek ösz Ă©rtĂ©ke (amennyiĂ©rt meg lehetne venni a teljes vĂĄllalatot) nem Ă©ri el a vĂĄllalat ĂĄllĂłeszköz Ă©rtĂ©ket. Nagy problĂ©ma az is, hogy a rĂ©szvĂ©nyek ĂĄrfolyamĂĄt megfelelƑ mennyisĂ©gƱ pĂ©nzzel egyserƱen lehet befolyĂĄsolni, Ă©s hatalmas profitokra szert tenni (persze mĂĄsok rovĂĄsĂĄra), a nĂ©lkĂŒl hogy tĂĄrsadalmi szempontbĂłl bĂĄrmi hasznosat csinĂĄlnĂĄnak. A brĂłkerek csak az egyik zsebbƑl teszik valaki mĂĄs zsebĂ©be a pĂ©nzt. Amikor az ĂŒzleten nyer az ĂŒgyfelĂŒk akkor zsebrevĂĄgjĂĄk a milliĂłs bĂłnuszokat (amikor vesztenek, akkor persze nem kell nekik fizetniĂŒk, vagy felelƑsĂ©get vĂĄllalniuk), Ă©s Ășgy gazdagodnak meg hogy semmilyen hasznos munkĂĄt nem vĂ©geztek. (Nem termeltek Ă©lelmet, Ă©pĂ­tettek, fejlesztettek, szolgĂĄltattak, szĂłrakoztattak, nem tettek semmi olyat amitol jobb lenne az emberek, az emberisĂ©g Ă©lete ezen a bolygĂłn.)
No miĂ©rt is mondom ezt, mert ahogy a rĂ©szvĂ©nyek Ășgy maga a pĂ©nz is csak annyit Ă©r amennyit kapsz Ă©rte. Mennyit is Ă©r a pĂ©nz (Forint, EUR, USD…)? Mire is jĂł? HĂĄt a fĂ©m pĂ©nzt lehet nehezĂ©knek hasznĂĄlni, a papĂ­rt meg el lehet Ă©getni. Ennyi. Megenni nem lehet… (RĂ©gebben volt arany fedezet a pĂ©nz mögött, ma mĂĄr nincs, de az aranyat se tudnĂĄd megenni, szĂłval ez se jelentene sok elƑnyt) Akkor miĂ©rt is hajszolja mindenki (ember, vĂĄllalat, kormĂĄny) a pĂ©nzt? Mert abban hisnek, hogy majd kapnak Ă©rte kajĂĄt, plazmatĂ©vĂ©t… Vagyis csak a hit ad a pĂ©nznek Ă©rtĂ©ket. Annyit Ă©r a pĂ©nz (Ă©s a rĂ©szvĂ©ny, ingatlan is) amennyire az emberek hisznek benne.

SideNote: ThePirateBay
A PCWordben az egtyik Ă­rĂĄsban egy zenĂ©sz panaszkodott, hogy a kalĂłzkodĂĄs miatt nem keres annyi pĂ©nzt mint amibe neki kerĂŒl a felszerelĂ©s… (ez persze szomorĂș) Persze kimondatlanul is a kalozokat hibaztatta egy törtĂ©nettel ami sok helyen sĂĄntĂ­tott:
A zeneletöltĂ©s NEM lopĂĄs (a szolgenekkel ellentĂ©tben), a törvĂ©ny nem vĂ©letlenĂŒl nem annak nevezi. Ugyanis mig ha egy almĂĄt valaki ellop, akkor a kereskedƑnĂ©l/termelƑnĂ©l annyival kevesebb marad (anyagmegmaradĂĄs törvĂ©nye), ezzel ellentĂ©tbe (jogvĂ©dett) tartalom letöltĂ©s esetĂ©n az nem veszik el a lĂ©trehozĂłjĂĄtĂłl.
(Semmi sincs ingyen: a letöltƑ fizet az internetĂ©rt Ă©s az ĂĄramĂ©rt.)
BevĂ©telkiesĂ©st okoz. Ez lehet igaz. De az ellenkezƑje is! A szabad letöltĂ©s ingyen reklĂĄm, ami akĂĄr növelheti is az eladĂĄsokat.
(Az igazi tengeri kalĂłzok elvesznek valamit akĂĄr Ă©leteket is, az internetes letöltƑkre ez nem igaz.)
És hogy miĂ©rt is Ă­rom ezt ide. Mert a Zeitgeist Orientation halgatĂĄsa közben eszembejutott, hogy mennyire mĂ©lyen az emberekbe van rögzĂŒlve a pĂ©nzĂŒgyi berendezkedĂ©s. Vagyis a törtĂ©netben az a rajongĂł a hibĂĄs aki ingyen hallgatja meg az elƑadĂł mƱvĂ©t. .. Nem ezĂ©rt van a mƱvĂ©szet? Hogy megosszuk mĂĄsokkal Ă©rzĂ©seinket Ă©lmĂ©nyeinket? MiĂłta szĂłl csak (vagy legalĂĄbbis fƑkĂ©nt) a pĂ©nzrƑl. ÖrĂŒlni kĂ©ne hogy valaki Ă©lvezi azt amit csinalunk. De a pĂ©nz annyira megnyomorĂ­t minket, hogy helyette gyƱlölködĂŒnk. Milyen szĂ©p lenne ha ebben a törtĂ©netben vĂ©gre a pĂ©nz lenne a bƱnös. Vagyis ha azon panaszkodnĂĄnk, hogy miĂ©rt kerĂŒl pĂ©nzbe a mikrofon, meg az ennivalĂł. (Ahelyett, hogy a rajongĂłink miĂ©rt nem fizetik ki.)

Vitamin

Az egyik MagĂĄnbeszĂ©lgetĂ©sekben Juszt LĂĄszlĂł beszĂ©lgetet a gyĂłgyszerekrƑl, Ă©s a vendĂ©ge szerint nem kĂ©ne annyi gyĂłgyszert (antibiotikumokat) szednunk, inkĂĄbb több titamint kĂ©ne enni (B vitamint).
Az ĂĄltalunk elfogyasztott Ă©lelmiszerek vitamintartalma drasztikusan csokkent, aminek egyik oka hogy sok olyat eszunk amit nem kene (cukrot, szĂ©nhidrĂĄtot). A mĂĄsik, hogy pl. a zöldsĂ©gek vitamintartalma is csokkent… (tomegtermeles, genmodositas, kulfoldrol behozott elelmiszer)

Róna Péter

Magånbeszélgetés, 2007. október 21

Juszt Låszló Róna Péterrel beszélget

Radio beszelgetes:
Nem a multikat kene tamogatni, hanem a hazai kis es kkozepvalalkozasokat. Az adokedvezmenyekkel igazsagtalan elonyben reszesulnek. egyedi titkos szerzodesek alapjan, ami a tisztessegtelen versenyelonhoz juttatja oket a munkavallaloi piacon a munkaero megszerzeseben.
A magyar foglalkoztatottsagnak csak kis reszet adjak a multik (88ezer/3,6millio)!

january 21st 2009

I think everyone who cares should watch the Zeitgeist: Addendum and The Movie.
http://www.zeitgeistmovie.com/
And if you want some fun too watch the Daily Show.
http://www.thedailyshow.com/
Both available for free (legally)
If ppl would watch these instead of fox news and friends, they would know why to hate the Bush administration. (I hear Bush is a nice guy personally) And they would know how much change can they expect from Obama… or any politician, they are paid and bought by the same guys
Also worth watching The Corporation (2003) and Sicko (2007) to see how screwed we are..
by-the-by nice comment Soul Provider
Response to mememolly’s Blog Post

Problemamegoldas

Lehet hogy a “problemamegoldas” mint elgondolas hibas?
allandoan problemakrol es annak megoldasairol, probalkozasokrol hallunk, de lehet hogy maga a megkozelites hibas?
korupcio, munkanelkuliseg, ehezes, halal, betegseg… es meg sorolhatnam a problemakat amirol szinte mindennap hallunk, amivel talalkozunk.
Nemreg gondolkoztam a mesterseges intelligencia (MI) fejlesztesrol, Asimov 3 szabalyarol (robotika 3 torvenye), a terminatorrol (SkyNet), battlestar galactica (Cylons), robotzsaru, a matrix…
Milyen alapszabalyokat kene adni egy MI-nek, hogy ne pusztitsa el a vilagot amiben elunk. Egyebkent lehet hogy nem artana ezeket a szabalyokat az emberekre is rakenyszeriteni 🙂 ill. hogy vannak-e ilyen szabalyok. Vagyunk e eleg intelligensek, hogy megalkossunk ilyen szabalyokat? Nyilvanvalona nem, eleg csak a torvenyekre, gazdasagi szabalyozasokra nezni. Mindig a mesek, filmek jutnak eszembe a kivansagokrol (tunder, dzsin, ordog…), es hogy sose azt kapjak amire vagynak. Mindig porul jarnak (mint pl A bĂĄjkeverƑ/Bedazzled filmben, tales from the crypt sorozatban). Az egyik modja hogy elrontsuk, hogy nem fogalmazunk pontosan, mindenre kiterjedoen, es nem azt kapjuk amit szerettunk volna, megis a keresunk minden pontjat teljesiti. (pl legyek gazdag: meghal valaki kozel allo es oroklok tole…) A masik, amikor pontosan azt kapjuk amit szerettunk volna, senki nem ver at, nem jatszik ki velunk, csak eppen kiderul, hogy nem mukodik a rendszer, hibas volt az elkepzeles, nem gondloltunk egy problemara amire nem ad megoldast, ami miatt osszeomlik.
Egyszeruen nem vagyunk eleg okosak, es nincs eleg informacionk egy tokeletes rendszer letrehozasahoz. A vilagnak a folyamatoknak csak egy kis toredeket ismerjuk, nem latjuk at az egesz vilagegyetemet. Mindenki sajat szemevel latja a vilagot, a vilagban talalhato informaciok kulonbozo reszhalmazaival rendelkezunk, mas a vilagrol alkotott kepunk, igy a kovetkezteteseink is elteroek lesznek, ahogy a problemakra elkepzelt megoldasaink is. egyszeruen nem tudunk eleget. Ezen kivul a tokeletes rendszer is egye erdekes kerdes, ugyanis ha van tokeletes rendszer, akkor az a veg. Ugyanis definicio szerint nincs nala jobb, vagyis minden fejlodes lehetetlen…
Visszaterve a problema megoldasra. Ha egy szamitogepnek azt a feladatot adnank, hogy oldja meg az emberiseg osszes problemajat : ehezes, munkanelkulisek, kegyetlenseg… (a leheto leghatekonyabban), akkor bizonyara nem orulnenk neki, hiszen a legegyszerubb megoldas minden egyenletre a nullava valo szorzas (ami persze a matematiakaban nem megengedett). Vagyis a megoldas az emberiseg, a fold, a vilag megsemmisitese lenne, ami egy tokeletes megoldas, hiszen minden problemat megold, vagy ugy is foglamazhatnek, hogy eltorol. nincs tobb halal, ehezes… Persze a megoldas kovetkezteben megha 6 milliard ember, de ugyis meghelna minden ember egyszer, vagyis generacio valtasonkent meghal a fold nepessegenek megfelelo szamu ember, tehat ha az atlageletkor 100 ev lenne akkor 100 evenkent meghalna 6 milliadr ember, igy hosszutavon szinten ez a matematikalilag optimalis megoldas a halalozasi szam csokkentesere. Tekinthetjuk tokeletes megoldasnak is hisz ha nincs semmi, akkor fejlodes sincs, nem lehet jobb rendszert letrehozni, tehat teljesiti a tokeletes rendszer ezen kitetelet. De gondolom senki se orulne ennek. Azert is fogalmaok igy, es nem azt mondom, hogy mindenki banna, mert ha megszunnenk letezni, akkor nem tudnank banni semmit, viszont orulni sem tudnank. Vagyis tulajdonkeppen senki se banna ezt a “megoldast”.
Kerdes persze hogy a problema eltorleset tenylegesen megoldasnak tartjuk-e? Es most mondhatna mindenki hogy nem, de akkor miert beszelunk pl. a munkanelkuliseg megoldasarol, de barmijen problema meegoldasarol, a problema nem valami rosz dolog, amit meg akarunk szuntetni? A nyelv nem egyertelmu mindig. Sokszor beszelgetunk megoldasokrol, amikor a problema megszunteteserok, a problema okanak megszunteteserol kene beszelni, ehlyett a problema foldozgatasat vegezzuk, es mar eszunkk be se jut a trivialis megoldas a nulla. Persze sokszor a 0 nem is jo nekunk megoldaskent, megha tokeletes is lenne abbol a szempontbol hogy minden problemankat megoldana.
Nyilvan nem szeretnenk a 0 megoldast amikor a vilagrol beszelunk, ezert kerek mindenkit ne akarja egy szamitogeppel megoldatni a vilag problemait! Egyebkent is kihivasok nelkul ures, unalmas lenne az eletunk.
Mivel talan mar lathato, hogy a problemagegoldas nem esszeru megkozelites, hisz ha ez lenne a celunk arra ott van a 0 megoldas, ami nem tunik tul vonzonak. Viszont a megoldando feladatok az elet vele jaroja, sot szukseges is, es keresnunk kell az uj kihivasokat.

Nem azt kene kerdezni hogyan oldjunk meg egy tarsadalmi problemat, hanem hogy hogyan tudjuk jobba tenni az emberek eletet.

Quote

War does not determine who is right – only who is left.
by Bertrand Russell (in Eli Stone 2×03)

“I would never die for my beliefs because I might be wrong.”
“The whole problem with the world is that fools and fanatics are always so certain of themselves, but wiser people so full of doubts.”
“The time you enjoy wasting is not wasted time.”

“Life is nothing but a competition to be the criminal rather than the victim.”

Internet-adĂł

A penzehes allam ujabb adoja kulturålis jårulék cimen!
(Ami lehet hogy a fogyasztas visszafogasaval tobb kart okoz mint bevetelt hoz…)

http://gaybears.blog.hu/2008/04/11/internet_ado
http://www.rtlhirek.hu/cikk/161147